Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke elmondta, hogy a görög kormányfőtől kapott két levelet vitatták meg, valamint a görögországi politikai helyzetről tárgyaltak. A kedd éjfélkor lejárt mentőprogram esetleges meghosszabbításával kapcsolatban a holland pénzügyminiszter közölte, hogy miután a politikai helyzet nem változott Görögországban, a program lejárt, így az eredetileg még Athén rendelkezésére álló hitelkeret már nem hívható le. „Nagyon sajnálom, hogy ez a helyzet alakult ki, tekintettel a görög nép erős elszántságára, hogy Európa részei legyenek és az eurózónában maradjanak, amiben teljes mértékig támogatjuk őket” – zárta közleményét Jeroen Dijsselbloem.
Az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni – jelentette ki a Bundestag szerdai rendkívüli ülésén Angela Merkel. A német kancellár ugyanakkor bírálta a görög kormányt, hangoztatva, hogy Görögország  egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat a hitelezőkkel, továbbá az Eurócsoporttal, és nem tett eleget korábban vállalt kötelezettségeinek.
 „Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal várunk, Európa elég erős” – fogalmazott Merkel. „Sokkal erősebb, mint öt évvel ezelőtt, az európai adósságválság kezdetekor volt” – tette hozzá utalva arra, hogy ez a válság éppen Görögországban vette kezdetét. A görög lakossághoz fordulva a német kancellár hangsúlyozta, hogy a görög  nép „büszke nép”, és rendkívül kemény napokat kell leküzdenie. Szavai szerint a görögök joga a vasárnapi referendum megtartása, az euróövezet többi 18 tagjának viszont joga van arra, hogy „arányos” választ adjon. Merkel állást foglalt a kialakult adósságválság tárgyalásos rendezése mellett. Úgy vélte, Európa nem veszítheti el azt a képességét, hogy kész a kompromisszumra. Hozzátette ugyanakkor, hogy csakis olyan kompromisszumról lehet szó, amelynek keretében az előnyök túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben.
Merkelnél keményebben fogalmazott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, aki kijelentette: Európa nem hagyja magára a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását. A miniszter szerint, ha Európa engedményeket tenne Athénnak, az jelzés lenne a nacionalisták számára, és végzetes következményekkel járhatna. A nyertesek ebben az esetben az európai szélsőjobboldali erők lennének, nem pedig Európa polgárai – mondta Gabriel. A legélesebb bírálat Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről hangzott el a Ciprasz-kormány címére. Az Eurócsoport egyik legtekintélyesebb miniszterének tartott Schäuble szerint idén januári hatalomra kerülése óta Alekszisz Ciprasz és kormánya nem tett mást, mint megszegte a korábban vállalt kötelezettségeket. Úgy vélte, a helyzet drámai módon romlott a Ciprasz vezette baloldali kormány hatalomra lépése óta.

Ciprasz: szavazzanak nemmel
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök megerősítette, hogy vasárnap megtartják a népszavazást, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatnak véleményt a görög polgárok. A miniszterelnök a nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az döntő lépés lesz egy jobb megállapodás felé vezető úton. Közölte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott. Ciprasz megismételte, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel a népszavazás után. Szerinte a nemek győzelme nem jelent szakítást Európával, hanem az értékek Európájához való visszatéréssel ér fel, és erős nyomást gyakorol a hitelezőkre, hogy egy gazdaságilag életképes megállapodást kínáljanak az országnak.