A vasárnapi görög népszavazás hivatalos eredményei szerint a résztvevők 61 százaléka szavazott nemmel a hitelezők által korábban javasolt intézkedéscsomagra. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azt hangsúlyozta: a népszavazás nem az euróövezeti tagságról szólt, a hellének új javaslattal állnak a hitelezők elé. Egységet igyekezve kovácsolni konzultációra hívta tegnap a görög pártokat, ma pedig Brüsszelben tárgyal újabb hitelcsomagról. Az eurózónás vezetők meghökkentek, tegnap esti reakciójukban azt mondták: tiszteletben tartják az eredményt, komoly javaslatokat várnak Athéntól, és nyitott az ajtó a tárgyalások előtt. Időközben annyi „előrelépés” történt, hogy általános meglepetésre Janisz Varufakisz pénzügyminiszter benyújtotta lemondását, jelentős akadályokat gördítve el ezzel a tárgyalások folytatódása elől.
Válságtanácskozás
Tegnap este a német kancellár és a francia elnök Párizsban ült össze, hogy a lehetséges forgatókönyvekről tárgyaljanak, míg az eurózónás pénzügyminiszterek helyettesei Brüsszelben találkoztak a ma délután kezdődő Eurócsoport ülés és az azt követő államfői, illetve kormányfői válságcsúcs előtt. Tiszteletben tartjuk a görögök szavazatát, és meghallottuk minden demokratikus görög párt üzenetét arról, hogy az euróövezetben kívánnak maradni. Az ajtó nyitva áll a tárgyalások előtt – mondta Francois Hollande francia államfő Angela Merkel német kancellárral tartott rövid sajtótájékoztatóján Párizsban. A francia elnök hozzátette, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek komoly, hiteles és konkrét javaslatokat kell tennie. „Nincs sok időnk. A helyzet sürgős Görögország számára, és sürgős Európa számára is” – hangsúlyozta Hollande.
Angela Merkel is úgy fogalmazott, hogy az ajtó nyitva áll a tárgyalásokhoz. Ugyanakkor megerősítette, hogy „a feltételek nem adottak az európai stabilitási mechanizmus konkrét programjáról az újabb tárgyalásokhoz”. Jelezte, hogy ezért nagyon pontos javaslatokat és programot várnak az európai partnerek a görög miniszterelnöktől. „Sürgős, hogy ezeket a javaslatokat megkapjuk azért, hogy a jelenlegi helyzetre megoldást találjunk” – fogalmazott a német kancellár. „Már nagyon sok szolidaritást mutatottunk Görögország irányába, az utolsó ajánlat nagyon nagyvonalú volt” – vélekedett, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög nép döntésének tiszteletben tartása mellett meg kell hallgatni az eurózóna 18 tagjának álláspontját is, mert az is a demokrácia része. „19-ünknek ugyanaz a valutája. Azaz mindenkinek felelősen kell viselkednie és szolidaritást kell tanúsítania” – mondta a német kancellár.
A népszavazás eredményére a Nemzetközi Valutaalap is reagált. Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója közölte: az IMF tudomásul vette a görögországi népszavazás eredményét. Közelről követik az eseményeket, és készen állnak segíteni Görögországnak, amennyiben erre kérné őket.
Hellén egység
A görög kormányfő egyébként azt követően egyezett bele, hogy ma új görög megállapodási javaslattal áll elő, miután telefonbeszélgetést folytatott Angela Merkel német kancellárral. Görög kormányzati tisztségviselők szerint Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is egyeztetett telefonon.
A görögök amúgy a jelek szerint felsorakoznak Ciprasz mögött. Külföldi lapinformációk szerint tegnap este a görög politikai pártok vezetői közös közleményt készültek kiadni, amelyben támogatásukról biztosítják a ma az új javaslatokkal Brüsszelbe utazó Alekszisz Ciprasz kormányfőt. Az aláírók között a Szirizát, a Független Görögöket, az Új Demokráciát, a Pasokot és a To Potomit említették, tehát az egységből csak a Görög Kommunista Párt és a szélsőjobboldali Arany Hajnal hiányzik.
Görögország zárva
Mindeközben egyre nagyobb bajban az ország. Tegnapi információk szerint új rendeletet adhatnak ki a bankok zárva tartásáról. A Reuters úgy tudta, legalább néhány napig még zárva maradnak a hellén bankok, eközben egyre több találgatás szerint 20 euróra csökkentik a most még 60 eurós napi készpénzfelvételi limitet.
A legutóbbi görög fejlemények nem könnyítették meg az EKB kormányzótanácsának dolgát a sürgősségi likviditási támogatás sorsát illetően – mondta el Ewald Nowotny, a tanács tagja és egyben az osztrák jegybankelnök. Nyilvánvalóvá vált, hogy a görög bankok likviditása a vége felé tart – jelentette ki Nowotny, majd hozzátette: nem lehet csak úgy a végtelenségig zárva tartani a bankokat.
Görögországot a fizetésképtelenség fenyegeti – hívta fel a figyelmet Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter. Hangsúlyozta: nem hagyhatják egyedül Görögországot, minden uniós országnak humanitárius segéllyel kell készülnie. Értelmezése szerint a népszavazás a monetáris unió szabályainak visszautasítását jelenti, ha Görögország az euróövezetben akar maradni, most olyan új javaslatokkal kell előállnia, amelyek túlmennek az eddigieken. Reményét fejezte ki: a tárgyalások újabb körében Athén elfogadja, hogy az eurózónás országok nem tudnak csak úgy rábólintani az adósságelengedésre, mindenféle feltétel nélkül.
Készülnek a legrosszabbra
A hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait elvető görögországi népszavazás után drámai mértékben megnőtt egy olyan eseményláncolat kockázata, amelynek végén Görögország zűrzavaros körülmények közepette távozni kényszerülhet az euróövezetből – áll a Fitch Ratings tegnap Londonban ismertetett elemzésében. Sok minden függ az Európai Központi Banktól is, hiszen a független frankfurti uniós jegybank tartja életben az egy hete zárva tartó görög bankokat, amelyekből fokozatosan a betétállomány jelentős része elszivárgott. A népszavazás bejelentését és a tárgyalások megszakadását követően az EKB úgy döntött, 89 milliárd eurós szinten tartja a görög bankoknak folyósított úgynevezett sürgősségi likviditási támogatás (ELA) mértékét, se nem bővíti, se nem szűkíti a keretet, miután Athén a múlt héten elmulasztott törleszteni egy másfél milliárd eurós részletet az IMF-nek. Ezt követően annak elkerülése érdekében, hogy az emberek megrohamozzák a bankokat, Athén tőkekorlátozásokat vezetett be; a bankok nem nyitottak ki, nem lehet külföldre pénzt utalni, a görögök pedig naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel bankkártyájukról. ELA nélkül a bankok csak úgy nyithatnának ki újra, ha az athéni jegybank kezd pénzt nyomtatni. Ezzel Görögország de facto kilépne az eurózónából.
A görög kormány követelése, hogy bármilyen reformcsomagról is legyen szó végül, az tartalmazzon valamilyen formában adósságkönnyítést. Ezt több nemzetközileg is ismert közgazdász indokoltnak tartaná, sőt, egy múlt héten közzétett elemzésben az IMF is jobbára erre az álláspontra helyezkedett. A hitelezők, a többi eurózónatag elsősorban azért húzódozik az adósságkönnyítéstől, mert álláspontjuk szerint olyan kedvező feltételek mellett adtak kölcsönt Athénnak, hogy az már így is nagyon bőkezűnek nevezhető, másrészt pedig ők végső soron saját adófizetőik pénzét adták kölcsönt, amellyel el kell számolniuk.
Görögország 2012-ben, a második mentőprogram keretében a magánszektor felé fennálló tartozásának egy jelentős hányadát leírhatta. Akkor a magánbefektetők görög állampapírjaikat jelentős veszteség vállalásával, önként az eurózóna mentőalapjának értékpapírjaira és új, hosszú lejáratú görög kötvényekre cserélhették. Ennek révén lett Athén legnagyobb hitelezője az eurózóna többi tagállama a magánszektor helyett.
