Óvatosan a fürdőruhákkal: nem árt megnézni, milyen anyagból és hol gyártották.
Az egyik leggyakoribb melléfogás, ha a megvásárolt fürdőruha nem poliészter és elasztán, hanem poliamid és elasztán szálkeverékből készült. A poliészter anyagok jellemző tulajdonsága, hogy könnyen kezelhetőek, gyorsan száradnak és nem gyűrődnek. A poliamid anyagból készült fürdőruha könnyebben elveszíti a színét, az anyag hőérzékeny, ami azt jelenti, hogy magasabb hőmérsékleten könnyebben tönkremegy, mint a poliészterből készült fürdőruhák.
A textiltermékek címkézését és jelölését rendelet szabályozza. E szerint a fürdőruhán is forgalomba hozatalkor tartós, olvasható, látható és hozzáférhető módon el kell helyezni, hogy milyen anyagból készült.
Az anyagösszetétel mellett nem árt tudni, használtak-e azoszínezéket a gyártásnál. Egyes azoszínezékek az emberi bőrrel tartósan érintkezve károsak lehetnek az egészségre, rákkeltő hatásúak. Azoszínezék-tartalmú ruhát az Európai Unióban 2002 óta tilos forgalmazni. Ilyen anyagot Európában már nem használnak, de ázsiai és afrikai gyártók igen, így az onnan importált fürdőruhákban még előfordulhatnak.
Fürdőruha-vásárlásnál, ha nem engednék, akkor is érdemes ragaszkodni a próbához, s ha bármilyen minőségi probléma jelentkezik, ugyanúgy élhet a fogyasztó jogaival, mint bármely más termék esetén.