425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, megszületett a vizsolyi biblia, az első teljes, magyar nyelvű szentírás. Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, „bibliás népünk” irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma – fejtette ki Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor ez alkalomra kiadott közleményben, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez, és ezáltal Magyarország megújulásához.
Károli Gáspár a biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével.
A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, ez  időszak alatt 7–800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, melyből 24 található Magyarországon. A hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen. (Mno.hu)