A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János közölte: a horganyzott kerítést a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb–magyar határvonaltól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres, úgynevezett NATO-drót is kerül, azt magyar oldalról egy oszloprendszer támasztja meg. A csaknem 30–40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek – tette hozzá. A lehető leghamarabb létrehozandó, 175 kilométernyi ideiglenes határzár építéséhez 980 ezer négyezetméter magántulajdonban lévő területet vesznek igénybe, amiért egyszeri kártalanítást fizetnek a tulajdonosoknak, valamint 160–170 forintnyi használati díjat négyzetméterenként – fűzte hozzá. A kormányhivatal erről szóló döntését a földtulajdonos bíróságon támadhatja meg, ám az nem hátráltatja az építést. Az ideiglenes határzárral összefüggésben a miniszter kifejtette: az aljnövényzet irtása, a talaj-előkészítés, az utak rendbetétele megkezdődött. A kerítésen táblák jelölik majd a legközelebbi legális határátlépési pontokat, semmi nem zárja ki, hogy a valódi politikai menekültek azokon – a szabályok betartásával – belépjenek. Nem a falon, hanem az ajtón érdemes bejönni Magyarországra – fogalmazott a tárcavezető, megjegyezve: tudomásul kell venni, hogy régi vágású emberek vagyunk, azt a szokást valljuk, hogy ha valahova az ember be akar menni, akkor először kopogtat, s lehetőség szerint nem a falat töri át. A miniszter szerint folyamatosan nő az illegális határátlépők száma, ami az év végére akár a 300 ezret is elérheti. Az elmúlt hónapokban Európába többen érkeztek a Balkán irányából, mint a Földközi-tenger felől Olaszországba belépve – ismertette, hozzátéve: Magyarország a legveszélyeztetettebb ország lett. Lázár János kérdésre azt is leszögezte: az embercsempészet csak magyar–osztrák–német–macedón és balkáni együttműködéssel valósulhat meg. Ahol Európában hasonló határzárat létesítettek, ott tizedére esett vissza a próbálkozók száma – fűzte hozzá.