A Századvég Alapítvány elemzője, Demeter Szilárd által moderált beszélgetésen az Antenna Hungária részéről Kápolnai András vezérigazgató, Lázár János távközlési üzletági igazgató és Schneider Henrik műsorterjesztés- és médiaigazgató, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) részéről Vaszily Miklós operatív vezérigazgató-helyettes és Vas Imre üzemeltetési igazgató, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részéről pedig Nobilis Márton elnök osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.
A magyar média-infrastruktúráért felelős Antenna Hungáriát kilencven évvel ezelőtt alapították, akkor indultak az első rádiós közvetítések, jelenleg televíziós, rádiós, telekommunikációs és internetszolgáltatásokat végeznek, a műholdas sugárzásról fokozatosan áttérve az internetalapú szórásra.
Mint elmondták, az internetes médiaterjesztés rendkívül előnyös abból a szempontból, hogy lehetővé teszi az interaktivitást, mely egyre erőteljesebben jelentkező tendencia a felhasználók körében, ha például egy focimeccset néz a fiatalabb nemzedék, gyakran két-három képernyőt is használ egyszerre háttér-információk megszerzése, a bajnokság állása vagy akár a barátaival való folyamatos kommunikáció céljából. A szakemberek szerint ma már csak azok számítanak sikeres tévécsatornáknak, amelyek pluszinformációk letöltését megengedő internetes felületekkel vannak összekötve, illetve amelyeken bármilyen adás visszakereshető. Az internetes tévézés hátránya, hogy nagy tömegű nézőszám esetén nagyon költséges. Műholdas sugárzásnál, ha egy adott területet lefed a műhold, a sugárzás költsége független attól, hogy hányan nézik egyszerre a műsort. Egy ember esetében ugyanannyiba kerül a műsorszórás, mint százmillió néző esetében, a nyílt internetes hálózatoknál ahány néző, annyi pluszköltség: kevés nézőszám esetén nem költséges, de nagy tömegű médiafogyasztás esetén igen költséges is lehet.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal tavaly októberben jött létre abból a célból, hogy olcsóbbá, átláthatóvá és jobb minőségűvé tegye az állami reklámpiacot, felügyelve az állami reklámköltéseket oly módon, hogy három céget versenyeztet majd minden egyes lehívásért, és azt is elősegíti majd, hogy a határon túli média is minél több állami hirdetést kaphasson.
Az MTVA azon dolgozik, hogy tematikus csatornákba rendezze műsorait, legújabban az M4 sportcsatorna indult, melynek ügyében folyamatban a kapcsolatfelvétel a különböző határon túli kábeltévé-szolgáltatókkal, hogy ez is bekerüljön magyar csomagjaikba. Az illetékesek szerint a magyar médiatörvény is kimondja a médiaszolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a határon túli magyarságot mind tartalom-előállításban, mind ezeknek a tartalmaknak az eljuttatásában támogassák. Ami a csatornáik internetes részét illeti, Médiaklikk néven indult egy gyűjtőportál, hogy az MTVA tartalmai azok számára is elérhetőek legyenek, akik valamilyen okból nem tudják tévén fogni az adásokat, vagy éppen nem tartózkodnak tévéképernyőjük előtt. Mint elhangzott, a helyfüggetlen médiafogyasztás várható trend, erős szélessávú lefedettség esetén akár a mobiljukon is tévézhetnek majd a magyarok, bárhol a világban.
Azonban a műsorszórás problémája bonyolultabb, mint első hallásra tűnt, például az M4 sportcsatorna esetében. Mivel a nemzetközi sportjogok nem teszik lehetővé, hogy az MTVA határon túlra is közvetítsen nemzetközi sporteseményeket (például Forma–1, Bajnokok Ligája, olimpia stb.), az M4 csatornának azonban ezek is fontos részét képezik. A határon túli kábeltévé-szolgáltatók nem szívesen vesznek fel olyan csatornát a kínálatukba, amely idejének jó részében fekete, hiszen blokkoltak a legnagyobb érdeklődésre számot tartó műsorai. Mint elhangzott, Brüsszel segítségét fogják kérni ez ügyben, mert házon belül nem tudják megoldani a problémát.
A beszélgetés végén a Kossuth rádió középhullámon való sugárzásának jövőjéről is szó esett. Egyes elképzelések szerint ideje lett volna „lekapcsolni” ezt is, de mivel ez a rádió fogható a legnagyobb körzetben az országhatárokon túl, győzött az az elképzelés, hogy inkább megújítani kellene, mint megszüntetni. Jelenleg a technikai feltételek fejlesztésén dolgoznak, hogy legalább a következő tíz évben még működni tudjon a Kossuth rádió.