Ankara az elmúlt napok terrortámadásai miatt kialakult helyzet súlyosságára hivatkozva kért egyeztetést a szövetségesekkel. Ezek közül a legsúlyosabb, múlt hétfői merényletben, Suruc városában harmincketten haltak meg és több mint százan megsebesültek. Az Észak-atlanti Szövetséget életre hívó washingtoni szerződés negyedik cikke értelmében bármelyik szövetséges állam kérhet egyeztetést a többi szövetséges állammal, ha úgy ítéli meg, hogy valamelyik NATO-tag területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. A katonai szövetség közleménye szerint Törökország tájékoztatást is kíván adni a másik 27 szövetséges országnak arról, hogy a terrortámadásokat követően milyen lépéseket tett és készül tenni. Az Észak-atlanti Tanács ülését mára hívta össze Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Berlin viszont úgy véli, a dzsihádista szervezet elleni harcban a NATO-nak nem kell katonai segítséget nyújtania. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő berlini tájékoztatóján azt mondta, hogy „messze nem áll fenn a kollektív védelem esete” (vagyis amikor az észak-atlanti szerződés alapján a NATO-nak valamely tagország segítségére kell sietnie, mert támadás érte, amit a szövetség valamennyi tagállama a saját országa elleni támadásnak tekint).
Berlin üdvözli, hogy Ankara csatlakozott az IÁ elleni, Washington vezette nemzetközi koalícióhoz, de óva int a török kormány és a kurd gerillák közötti konfliktus békés megoldását célzó folyamat megakasztásától – ezt még vasárnap este fejtette ki Angela Merkel kancellár Ahmet Davutoglu török miniszterelnöknek, akivel telefonon beszélt. A kancellári hivatal közleménye szerint Angela Merkel arra kérte az ankarai vezetést, hogy „ne adja fel a kurdokkal kezdett békefolyamatot, hanem minden nehézség ellenére tartson ki mellette”.
Törökország a 32 halálos áldozattal járó suruci öngyilkos merénylet után négy nappal, pénteken kapcsolódott be az IÁ ellen Szíriában és Irakban folytatott harcba, és engedélyezte a szíriai határ térségében fekvő Incirlikinél lévő légi támaszpont használatát a nemzetközi koalíciónak, amit elemzők stratégiai jelentőségű fejleménynek értékelnek, rámutatva, hogy a koalíciós erők az eddiginél jóval előnyösebb pozícióból indíthatnak légitámadásokat a dzsihádisták ellen. A török harci gépek azonban csapásokat mértek a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) törökországi kurd lázadó gerilla szervezet észak-iraki állásai ellen is, ami azzal fenyeget, hogy megakad a kormány és a PKK évtizedes konfliktusának rendezésére irányuló folyamat.