Romániában a 15 év feletti lakosság kétharmada hallott a holokausztról, többségük pedig a „zsidók németek általi kiirtását” érti alatta – derült ki a romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet által rendelt közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit tegnap tették közzé. A felmérés elsősorban a zsidókra és a holokausztra vonatkozó kérdéseket tartalmazott, de a magyarok megítéléséről is sok minden kiderült.
A válaszadók kétharmada szerint a holokauszt Németországban történt, 39 százalékuk pedig igaznak tartja, hogy más európai országok is részt vettek benne. Az országos minta magyar nemzetiségű válaszadóinak viszont több mint fele állította azt, hogy nemcsak Németországban volt holokauszt – mutat rá a kutatásjelentés. A válaszadók alig 28 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy Romániában is volt holokauszt. Ion Antonescu marsallt, akinek a vezetésével Románia 1940-ben a tengelyhatalmak oldalán lépett be a világháborúba, a megkérdezettek csaknem fele „nagy hazafinak” tekinti, egyharmaduk pedig a háborús bűnösként kivégzett „Kondukátor” rehabilitálását is indokoltnak tartaná. A válaszadók 25 százaléka ért egyet azzal, hogy Antonescut felelősség terheli a zsidók ellen elkövetett bűntényekért, 32 százalékuk viszont elutasítja ezt az állítást.
Az április utolsó napjaiban végzett felmérés a kisebbségek megítélésére is kiterjedt. A több mint ezerfős országos mintában szereplő 930 román nemzetiségű válaszadó mintegy fele semlegesen viszonyult a kisebbségekhez, vagy nem válaszolt a rájuk vonatkozó kérdésekre. A nem semleges válaszadók túlnyomó többsége fenyegetésként (14 százalék) vagy legalábbis „problémaként” (33 százalék) tekint a roma kisebbségre, másfelől a német kisebbséget túlnyomó részük (41 százalék) az országot vagy a térséget gazdagító értéknek tekinti. Kevésbé végletes a magyarok és a zsidók megítélése. A megkérdezett románok 13 százaléka tekinti a magyarokat fenyegetésnek, 19 százaléka problémának, 13 százalékuk szerint pedig a magyarok hozzájárulnak a térség, 5 százalék szerint az ország fejlődéséhez. A zsidókhoz a megkérdezettek csaknem kétharmada semlegesen viszonyult vagy nem mondott róluk véleményt. A nem semleges válaszadók 10 százaléka negatív, míg 25 százaléka pozitív véleménnyel van a zsidóságról.
