Lenyúlt egy villám a földre,
karjába kapta a csöndet.
Szemet húnyt az ég, de látták
s beleremegtek a nyárfák.
Körben, a dombokon túl,
hét harang bronza kondul.
Sürög a szél s a boglya
laza fonatú kontya
kibomlik lobogva-égve
s szálanként szédül az égbe.
Tépik a lovak a hámot.
Mennydörgés. Kalap kóvályog.
Reccsen a karja egy gallynak
s ráfeketednek a varjak.
Fűz alá futnak a lányok,
szoknyájuk suhog a szélben,
s a dombok hajlatából
utánuk ered a zápor.
