Kelemen úgy véli, Románia csak akkor térhet át az áfacsökkentés második szakaszára, ha bebizonyosodik, hogy az intézkedés valóban hozzájárul a feketegazdaság egy részének kifehérítéséhez, és az ország képes lesz nagyobb mértékben hasznosítani a beruházásokra fordítható uniós alapokat. Hozzátette: az RMDSZ nyitott az NLP által kezdeményezett konzultációra, amelyre a kormányfőnek vagy a pénzügyminiszternek „konkrét számokkal kell jönnie”, hogy bemutassa, miből akarják fedezni a kieső adóbevételeket a következő két évben.
A szakaszos áfacsökkentésre az NLP tett javaslatot, miután az államfő nehezen védhető helyzetbe sodorta volt pártját a törvény kihirdetésének elutasításával. Klaus Johannis a görög válságra, valamint a jegybank és a nemzetközi pénzintézetek figyelmeztetéseire hivatkozva kért óvatosabb költségvetési politikát a parlamenttől. A kormány 2016. január 1-jétől akarja a jelenlegi 24-ről 19 százalékra csökkenteni az áfát.
Az áfacsökkentésre vonatkozó törvényt az NLP is megszavazta júniusban, mert az áfacsökkentés – vállalkozóbarát intézkedésként – szerepel politikai programjában. Emiatt nem is határolódnak el tőle, hanem fokozatosságot indítványoznak, és emellett garanciákat kérnek a kormánytól, hogy végrehajtja azokat a szükséges reformokat, amelyekkel kordában tartható a költségvetési hiány. A liberálisok azt javasolják a többi pártnak, hogy augusztus 17-én kezdjenek konzultációkat, és próbáljanak meg konszenzust kialakítani olyan adópolitikáról, amely nem sodorja veszélybe az ország költségvetési egyensúlyát, és amelyet a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is elfogadhatónak tart.