A legerősebb jelzés, hogy a Szociáldemokrata Párt irányítását átvevő Liviu Dragnea látványosan szembement főnökével, és mintha maga volna a kormányfő, bejelentette: üdvözli a Gabriel Oprea által kezdeményezett tanácskozásokat, Teodoro­vici pénzügyminiszter pedig részt vesz azokon. Mindezt rögtön azt követően, hogy a luxusnyaralását töltő Victor Ponta Amerikából harciasan üzente: az adótörvénykönyvet változatlanul fogadják el.
A küszöbön álló változásokra enged következtetni Gabriel Oprea gesztusa is. A koalíció egyik legkisebb pártja által meghirdetett konzultáció nagyobb visszhangot vált ki, mint a liberálisok korábbi kezdeményezése, az ellenzék üdvözli a tanácskozást, a legnagyobb kormánypárt pedig engedelmesen besorol mögéje. Mintha csak valamiféle új, nemzeti egységkormány megalakításának főpróbája zajlana Gabriel Oprea vezényletével – alighanem ugyanis ez volna az a mindenki számára elfogadható változat a választásokig hátralevő egy évre. A szociáldemokraták megszabadulnának Pontától, de hatalmuknak csak egy részét veszítenék el, Oprea eleve olyan pozícióban lenne, amelyből a 2016-os voksolás után is biztosított kormányzati részvétele, a liberálisok pedig részsikerként tudnák felmutatni, hogy fél lábbal beléptek a Victoria-pa­lotába, és elmozdították a miniszterelnököt.
Ezen forgatókönyvek tükrében érdekes ősznek nézünk elébe – már csak az a kérdés, hogy a politikai játszmák közepette mivé alakítják majd az életünket erőteljesen befolyásoló adótörvénykönyvet. Jelenleg politikai síkon zajlik a vita: a liberálisok, Klaus Johannis államfő, de leginkább a módfelett aktívvá vált Mugur Isărescu jegybanki elnök felelőtlen költekezéssel, fenntarthatatlan adócsökkentéssel vádolja a kormányoldalt, miközben azért a számok mégiscsak a kormányzati törekvéseket látszanak igazolni. A tavaly végrehajtott társadalombiztosítási járulékcsökkentés például a vész­madarak sikoltozása ellenére sem járt katasztró­fával, az élelmiszerek áfájának csökkentése ellené­re nőtt az állam áfabevétele – beigazolódni látszik tehát, hogy az adócsökkentés az egyik leghatékonyabb gazdaságfehérítési és -élénkítési eszköz.
Mugur Isărescu intő szavaira, persze, nem árt odafigyelni – de azért azt sem kell szem elől téveszteni, hogy korántsem volt ő ilyen vokális, amikor a gazdasági bumm idején polgárok százezrei vettek fel devizahitelt, és a pénzintézeteket felügyelő jegybank felelőtlensége miatt is adósságban fuldoklók megsegítéséért azóta sem tettek semmit.