A szólás ere­detét magyarázók szerint valamikor a Kovászna vize melletti, csíkhalban gazdag meandertavak miatt ütött ki a galiba, ugyanis akkor az volt a szabály, hogy a falu határának vizeiben csak a helyiek csíkászhattak. A pákéi legények többször kijelentették: ha az egyezség ellenére is pákéi tavakban csíkásznak a barátosiak, annak nem lesz jó vége. Így is történt, s ennek a szólásmondás őrzi emlékét. Az ugyan még él – de hol vannak már a csíkok? Csak horgász szakember tudná megmondani, miért pusztult ki ennyire e halfajtánk: azért, mert szabályozták a folyóvizeket, és eltűntek a meandertavak, avagy vizük a globális felmelegedés áldozata lett.

Csak Barátossal együtt
Rég megérett arra a helyzet, hogy megfelelő ivóvízhez jusson a település. A mezőföldi falu alatt – amely a Kovászna vize és a Feketeügy közös árterületén helyezkedik el – magasan áll a talajvíz, amelynek ihatósági mutatói leromlottak. De mert Páké a megyei út mentén a községközpont és Kovászna között helyezkedik el, elsőként, esetleg a községközponttal együtt juthat ivóvízhez, és csak a fürdőváros felőli fővezetékből.
– Így hát éppen fekvése miatt szerencsés a háromszáz léleknél alig több lakosú Páké – nyugtázta Kerestély Csaba barátosi polgármester. – Közös ivóvíz- és csatornarendszerben gondolkodtunk, amikor pályáztunk, ugyanis Orbaitelek is mihozzánk tartozik, ahol szintén szükség van az infrastruktúra kialakítására. Az ivóvíz költségeire a fejlesztési minisztériumnál, a szennyvízhálózatra a Környezetvédelmi Alapnál pályáztunk sikerrel. Küszöbön a licit, amely után hamarosan megkezdjük a közbeszerzési eljárást. A Leader-programban is sikeresen pályáztunk pénzalapokra, amelyekből a pákéi és az orbaiteleki kultúrotthont szeretnénk felszerelni. Pákénak székekre, függönyök­re van szüksége, a pályázatban hang- és fényszolgáltató felszerelések is szerepelnek. A községközpontban megkezdtük a mellékutcák makadámburkolatának feljavítását, s ennek befejezés után a pákéi belső utcákban folytatjuk a munkát.

Pálmonostora, az új kapcsolat
– Évekkel ezelőtt a délnyugat-magyarországi Bereznával tartottak fenn testvértelepülési kapcsolatot, ami az ottani testületi változások és a tetemes távolság miatt lassan megszűnt. Nem gondoltak egy újabb barátra, egy közösre, amely nemcsak Barátossal, hanem Orbaitelekkel és Pákéval is tartaná a kapcsolatot?
– Új kapcsolatunk született a Bács-Kiskun megyei Pálmonostora 1800 lelkes magyarországi községgel. Ott írtunk alá látogatásunk alkalmával közös szándéknyilatkozatot, ismerkedtünk. Lelkészük Székelyföldről származott. Meglátogattak ők is minket, szeretettel fogadtuk, bemutattuk mind a három településünket.
Pálmonostora Kiskunfélegyháza közeli település. Területén egy monostor állt, mely a tatárjárás idején elpusztult, s így IV. Béla király már pusztaként adományozta néhány családnak. Barátos neve is valami hasonlót sugall, az egykori barátok temploma a Kovászna vizéhez közel állt, s az áradások miatt északabbra költözött a nép. A XVI. század végéig számtalanszor cserélt gazdát Pálmonostora területe, előbb az Orczy báróké volt, majd egy őrgrófé, s a XIX. század végén tőle váltották meg földterületeiket a helybeli részesművelők. Újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak a betelepülő dohánykertészek. Ennek emlékét őrzi a község címere is. Idegenforgalmi jelentőségű természeti értékük a Péteri-tavi madárrezervátum és a Peregi-tó. Felfutóban a lovas turizmusa.

Dologidőben
Bagoly Antónia barátosi községi tanácstaggal nem sikerült találkoznunk, az egyház és a falu közélete felől Izsán Antal református tiszteletestől érdeklődtünk. Elmondta, hogy a Pákét is meglátogató pálmonostoriaknak bemutatták a templomot, annak történelmi emlékeit, és ellátogattak Kovászna fürdővárosba is.
– Örvendünk, hogy vizet kap a falu, s kiépítik a csatornarendszert is. Kultúrházunk felszerelése is fontos, mert a faluban él a közművelődés. Májusban konfirmáltam három fiúgyermeket, ezt követően megtartottuk a 25, illetve az 50 éve konfirmáltak találkozóját, amit mi ezüst- és arany-konfirmálásként emlegetünk. Felújítottuk templomunk tetőzetét, megújultak esővízcsatornái. A nyár nem telhet el munka nélkül, következne a meszelés, a várfal javítása. Műemlék és történelmi emlék a parókia 1943-ból származó székely kapuja is, ki akarjuk cserélni a zsindelyfödelét, a zsindelyt beszereztük, éppen a vállalkozóra várunk. Nyár van, dologidő, mindenki elfoglalt, de nem maradhat jövőre. Apróbb javítások mindig akadnak – néhány templomi pad, a csűr –, és a kántori lakban is lenne tennivaló. Utóbbiban tartjuk télen a vallásórákat, ott folytak a kereskedő- és vállalkozói tanfolyamok, ami a falu életében is változást jelentett. Most virágkötő-tanfolyam – koszorúk, adventi koszorúk, dísztárgyak stb. – folyik tizennégy asszony és lány számára, akiknek nincs semmilyen jövedelmük. Vezetője a szentgyörgyi Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyik tanára.
– Mi a helyzet a gyülekezeti teremmel?
– Ott nyáron nincs semmilyen tevékenység, ezért odaadtuk a fiataloknak, hogy legyen, ahol esténként összegyűljenek. Nem szerveztek ott nagyon hasznos tevékenységet, de legalább együtt vannak, és nem szétszórtan bolyongnak az úton.

Száz gólyafi
Ifjabb Izsán Antal a Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákjaként gyerekkora óta figyeli és pontos kimutatást vezet a falu fehérgólya-állományáról. Sikeresen felvételizett a kolozsvári egyetem humán-biológia és genetika szakára. Páké 2015. évi gólyaállományáról kérdeztük.
– Jelenleg 31 fészek található Pákéban. Még egy villanyoszlopra szereltek fészektartót, de az valamiért nem tetszett a madaraknak. Pillanatnyilag 92 fiókát tartok nyilván, de van két olyan fészek is, ahol nagyon későn költöttek a madarak, s félő, hogy azok már idén el sem tudnak repülni. A mi falunk madárlétszám szempontjából még tartja az elmúlt évekhez viszonyított szintet. Jó esztendő volt ez a fehér gólyák számára, mert van olyan fészek is, amelyben négy-öt fióka él. Valóságos áldás volt számukra az esős tavasz, mégis megtörtént, hogy – sajátos szokásuk szerint – egy-két fiókát kidobtak a fészekből. 
Ifjabb Izsán Antal egy darabig jelentette adatait a Tanulók Házához. A megyei madárvédők nem keresték meg, pedig több pákéi riportunkban megszólaltattuk, ugyanis adatai sokévi megfigyelés eredményei, és térképen is rögzítette. Pályázott a marosvásárhelyi Milvus Alapítványhoz, de sikertelenül, mert csak a helybeli populáció megfigyelésére kért segítséget, nagyobb területet kellett volna felölelnie. Megfigyeléseit egyetemistaként is folytatja, bizonyára azzal a lendülettel, amellyel hajdanában Damó tanító úr tette Kisborosnyón.

Kismonográfia a láthatáron
Szántó István egykori barátosi községi elöljáró, a helybeli református dalkör vezetője-szervezője rég gyűjti szülőfaluja adatait, terve, hogy az nyomdafestéket is lásson. Szép és nemes cselekedet menteni Páké múltját, jelenét az utánunk jövők számára. Barátos falufüzetét néhai Kelemen József tanár szerezte, Orbaitelek ismertetése Zakariás Imre tanítónak köszönhető, nem maradhat ki a sorból Páké sem.
Szántó István készülő falufüzetében helyet kapna sok minden: az altalaj összetétele, a növény- és állatvilág, a régészeti és történelmi adatok, jeles események, a falu egyházának és iskolájának múltja, azok a személyek, akiknek neve valami módon kötődik a faluhoz. Az itteni Tamás család vezetéknevéül vette fel a Pákéi nevet, s ennek volt tagja a jeles kolozsvári műépítész, Pákéi Pakey Lajos (1853–1921). Tervezete alapján készült Mátyás király kolozsvári szobrának és a zsibói Wesselényi-szobornak a talapzata, a kolozsvári volt New York, a mai Continental Szálló, a Kolozsvári Unitárius Gimnázium, a Székelykeresztúri Unitárius Főgimnázium, Brassai Sámuel, valamint Berde Mózsa síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben stb. Pákéi eredetű volt a szerkesztő Sándor József (1853–1945), az EMKE főtitkára, az erdélyi magyar kisebbség egyik politikai vezéralakja. Ebben a faluban született Csutak Károly (1889–1950) néptanító, aki az író Szabó Dezső pedagógus kollégája volt Ungváron. Többjüknek emléktábla őrzi emlékét a falu templomában.