A Szociáldemokrata Párt vezette kormánykoalíció eddigi eredményeit boncolgató elemezést tett közzé tegnap Cătălin Predoiu, a Nemzeti Liberális Párt egyik alelnöke, volt igazságügy-miniszter. A politikus szerint az SZDP kormányprogramjába foglaltaknak csekély húsz százaléka valósult meg, ami nyilvánvalóvá teszi egyebek mellett azt, hogy nem volt elég bátorságuk megtenni a megfelelő lépéseket.
Predoiu a Facebook közösségi portálon közzétett állásfoglalásában egyszerűen csak gyávának, inkompetensnek és egy „elvesztett fogadásnak” minősítette Victor Ponta miniszterelnököt és rajta keresztül az egész jelenlegi kormánykoalíciót. A volt miniszter viszonylag alaposan átvette a programban felsoroltakat, és mint kiderült, 159 ígéretet azonosított, amiből összesen 23 valósult meg, kilencnek a teljesítése vagy folyamatban van, vagy már az előző kormány nagyjából sínre tette azokat, vagy nem a kabinet feladata, míg 127-ről kiderült, hogy már kezdettől fogva hazugság volt, vagy egyszerűen elfelejtették. Predoiu szerint komoly veszélyt jelent, hogy ráadásként Ponta egy több veszélyt is hordozó gazdasági programmal állt elő, amely költségvetési hiányra, illetve túlköltekezésre és fogyasztásra van ráépítve. Hasonló modell már volt 2008-ban, amelynek áldatlan hatásait később láthattuk is – teszi hozzá. A liberális vezető arra is emlékeztet, hogy a valóságtól eltérően a miniszterelnök már több alkalommal kijelentette a televíziók kamerája előtt, hogy kormánya százszázalékos teljesítménnyel büszkélkedhet az ígéretek betartása terén – hatból hat egész pontosan. Predoiu szerint ez kissé Észak-Korea módszereire vall.
A honatya szerint a számok kétséget kizáróan azt mutatják, hogy az SZDP-kormányzásnak nem volt elég mersze, illetve felelősségtudata megvalósítani a reformokat, és Victor Pontával az élen mindannyiszor bűnbakokat kerestek, kifelé mutogatva, ha valamely tervük elbukott.
Predoiu tételesen is felsorolja, melyek azok a területek, ahol kétséget kizáróan megbukott a kormányprogram. Egyebek mellett az egészségügyi, tanügyi, az állami vállalatok átszervezését célzó, valamint a közigazgatási reformok leállását, a központi közigazgatás megbénulását (többek között a bűnvádi eljárások nyomán), az autópálya-építés csődjét, a magánszféra aláásását, a külföldi beruházások látványos visszaszorulását említi, illetve az adózási rendszer reformjának elmulasztását. Szól továbbá arról is, hogy Victor Pontának a saját kormányán belüli korrupció megállítását sem sikerült megvalósítania, illetve az ország gazdasági érdekeit sem volt képes megvédeni sem bel-, sem külföldön, amint a politikai turizmus visszaszorítása sem jött össze. Ehhez hozzájön az, hogy Románia jelenleg az egyetlen olyan uniós tagország, amelynek miniszterelnöke ellen bűnvádi eljárás folyik, és mégis az illető tisztségben maradt.
