Sepsiszentgyörgy nevének hallatán ma nem valamiféle lekicsinylő sajnálkozás a más erdélyi, magyarországi, romániai településekből érkező látogatók reakciója, legtöbben hallottak már valamely itt zajló rendezvényről, a visszatérők pedig azt is észreveszik, mennyit változott a város arca.
E javuló megítélést tovább segítheti, a közös célért felszabadítható energiák révén a közösségépítést is szolgálja, továbbá a kulturális infrastruktúra bővítését eredményezheti az a merész álomból lassan konkrét tervvé összeálló pályázat, melynek célja, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld nevében elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet. Úgy tűnik, jelenleg minden feltétel adott ahhoz, hogy a város belevágjon e nagy ívű programba. Az önkormányzat eltökéltsége megvan, a művelődési intézmények vezetői felkarolták az ötletet, egyelőre még a kákán is csomót kereső szolgálatos jelentgetők sem agitálnak, a román közösség képviselőinek viszonyulása is pozitív, a pályázatot előkészítő és lebonyolító csapat felkészült és lendületes, a székelyföldi partnervárosok csatlakoztak a kezdeményezéshez, a nyár folyamán az itthon és más településeken, fesztiválokon tartott bemutatók, ötletbörzék során pedig az is kiderült: a projekt közösségi támogatottsága biztosított.
Még tíz napig tart az ötletgyűjtési kampány, mely során a szervezők várják az itt élők javaslatait, elképzeléseit – jó volna hát, ha minél többen élnénk a lehetőséggel, s magunk is alakítóivá, részeseivé lennénk e közös városépítésnek. Mondjuk el, mit, miként szeretnénk városunkban, milyen művelődési programokat látnánk szívesen, mi hiányzik, miket kellene átalakítani, miket kellene építeni, mitől válna jobb, élhetőbb hellyé Sepsiszentgyörgy – kicsit olyan ez, mintha álmodni hívnának bennünket.
S ha engedünk a hívásnak, s ha teszünk majd érte, e közös álom akár valóra is válhat.