A székelyföldi románok „elnemzetietlenítésének” megakadályozását kérték szombati zárónyilatkozatukban a marosfői nyári szabadegyetem résztvevői. Mint írják, intézkedésekre van szükség a „szisztematikusan folyamatos és tartós elnemzetietlenítési folyamatnak kitett Hargita, Kovászna és részben Maros megyei románok” védelme, valamint a római katolikus vallású Bákó, Iaşi és Neamţ megyei románok „magyarosítási folyamatának” visszaszorítása érdekében.
Az utóbbi gondolat természetesen a csángó magyarokra utal, akik a soviniszta román szemlélet szerint erőszakkal elmagyarosított románok, a mostani „erőszakos elmagyarosítás” alatt pedig minden bizonnyal azt a programot értik, melynek keretében – gyakran a román hatóságok agresszív ellenállása közepette – magyarórákat tartanak a román közegben anyanyelvüket egyre inkább elfelejtő csángó gyerekek számára.
A nyilatkozatban egyúttal azt kérik, hogy az állam ugyanazon kritériumok alapján és arányosan finanszírozza a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű, szélsőségesen magyarellenes szervezetet, mint amelyek alapján az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítványt is pénzeli, ezenkívül olyan törvényeket is követelnek, amelyek „orvosolják” az erdélyi ingatlanok és erdők visszaszolgáltatása során elkövetett „visszaéléseket”, valószínűleg a jogos magyar tulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanok sorsát fájlalva.
A dokumentumban többek között a levélben szavazás bevezetését is kérik a külföldön élő románok számára, és felhívják a figyelmet: a Romániával szomszédos országokban élő románok agresszív asszimilációs veszélynek vannak kitéve, és jórészt nem biztosítanak számukra az európai normák szerinti kisebbségi jogokat. Egy határon túli románokért felelős minisztérium felállítását is kérik, amelynek fő feladata a határon túli románok nemzeti önazonosságának megőrzését célzó programok kidolgozása lenne.
Nem üldözik a románokat
„Nem a magyar többség üldözi el a román ajkú lakosságot Székelyföldről, a gyenge vidékfejlesztési politika az oka annak, hogy kilátástalannak érzik jövőjüket a régióban, és ez a magyar lakosságra is érvényes” – idézi Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét a Maszol.ro. Mint írják, Borboly a Hargita megyei prefektus, Jean-Adrian Andrei marosfői kijelentéseire reagált, melyek értelmében a székelyföldi román közösségen eluralkodott a „tehetetlenség, a félelem és az elhagyatottság érzése”, a közösség tagjai úgy érzik, csak megtűrik őket Székelyföldön, nincs jövőjük a régióban. A kormánymegbízott figyelmeztetett arra is, hogy vészesen fogyatkozik a román közösség Hargita megyében. Borboly Csaba szerint erről nem a magyarok vagy a megyevezetés tehet, ez a folyamat sajnos minden rurális térséget érint. „A vidék kiürül, a románok és a magyarok egyaránt külföldre vagy nagyvárosokba mennek, a jelenség oka pedig a kormány gyenge vidékfejlesztési politikája” – nyilatkozta a Maszolnak a tanácselnök.
