„Szomorúan értesültünk arról, hogy a Kolozsvár feliratot nem a polgármesteri hivatal helyeztette ki az új buszjegy-automatákra, hanem ismeretlen tettesek állnak a büszkén emlegetett többnyelvűség mögött” – írja a Musai-Muszáj kezdeményezőcsoport mai közleményében, miután a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal hivatalosan is bejelentette, hogy nem ő helyezte fel a Kolozsvár feliratú öntapadósokat.
A Musai-Muszáj kezdeményezőcsoport az ismeretlen tetteseknek gratulál, a polgármesteri hivatalt pedig kétszeresen is elmarasztalja. Egyrészt mert elkeserítőnek találja, hogy még mindig csak kullogni mernek a többnyelvűség kérdésében ahelyett, hogy irányt és példát mutatnának a kolozsváriaknak, másrészt mert megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a városháza szerény szótlansággal fogadta a magyar és román közösség gratulációit, amíg a sajtó nem szegezte neki a kérdést, hogy ki felelős a többnyelvű feliratokért. Az ügy további fejleménye, hogy valakik újra felírták magyarul az új automatákra a város nevét. (Transindex)
ELSŐ HELYEN A ROMÁNOK. A romániai gyerekek a legboldogabbak a világon, őket követik a kolumbiaiak, a dél-koreai és a brit gyerekek pedig a legboldogtalanabbak a The Children’s Society nevű brit jótékonysági szervezet jelentése alapján, amelyet a Sky News tett közzé. A tanulmány szerint, amelyben tizenöt ország gyerekei vettek részt, a dél-koreaiak a legkevésbé elégedettek az életükkel, náluk pedig csak egy fokkal boldogabbak a brit gyerekek. Arra a kérdésre, hogy általában elégedetlenek-e az életükkel, Romániában csak százból egy gyerek válaszolt igennel, Nagy-Britanniában viszont tizennégyből egy. A tanulmány arra is rámutat, hogy a brit lányok utolsó előtti helyen vannak a saját kinézetükkel kapcsolatos önbizalom tekintetében, ők a lehetséges tíz pontból átlagban 7,3-ra értékelték saját megjelenésüket. A román lányok itt is elsők lettek, ők átlagban 9,4 pontot adtak maguknak. (Mediafax)
MEGFIGYELIK A GYERMEKEKET. A kormány szigorúbb megfigyelés alá helyezi a külföldön tartózkodó román vendégmunkások gyermekeit, mivel egyre nagyobb gondot okoz az otthon hagyott fiatalok felügyelete, közülük sokat nagyszülők vagy rokonok nevelnek, miután mindkét szülőjük külföldön vállalt munkát. A hatóságok tavalyi statisztikája szerint nyolcvanháromezer olyan gyerek él az országban, akinek legalább egyik szülője külföldön tartózkodik. A szigorítás arra vonatkozik, hogy az illetékes állami hatóságnak miként kell eljárnia a kiskorúak megfigyelésében. A kiegészítő intézkedések országosan egységes nyilvántartási és megfigyelési eljárásokat írnak elő. A gyermekek azonosítása érdekében bevonják az iskolákat, és időszakosan ellenőrzik, hogy az otthon maradt gyerekek megfelelő felügyelet alatt vannak-e. Az állami hatóság képviselőinek ezenkívül követniük kell a gyermekek tanulmányi eredményeit, és pszichológustól is tanácsot kérhetnek, ha felmerül a gyanú, hogy valamelyik megfigyelt érzelmileg sérült. (MTI)