A megyei munkaerő-hivatalba eddig visszajáró korábbi állástalanok egy része rájött, jobb dolgozni, mint munkanélkülinek lenni – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, az intézmény vezetője. Háromszéken mindezek ellenére nőtt a megyei munkanélküliségi arány, főként a bejelentkező végzett diákok miatt.
A megyei munkanélküliségi adatok is követik az országos trendet, július végén a mutató 6,56 százalékra emelkedett, bő fél százalékkal magasabb, mint egy hónappal korábban. Nagyon kevesen kapnak viszont munkanélküli-segélyt: az 5887 nyilvántartott állástalan közül mindössze 706-an. Akik eddig előnyben részesítették a munkanélküliséget a foglalkoztatottsággal szemben, rájöttek, inkább megéri dolgozni, mint segélyre várni – hangsúlyozta Kelemen Tibor, ugyanis míg a megyében az átlagos munkanélküli-segély értéke 450 lej körüli, addig a bruttó minimálbér 1050 lej, és ez már arra ösztönzi őket, hogy keressenek állást.
A legalacsonyabb munkanélküli-segélyt a friss diplomások kapják egyébként, fél évig havi 250 lejt. Pillanatnyilag Háromszéken egy állás nélkül maradt gyárigazgató kapja a legmagasabb segélyt, havi 1300 lejt. Az érem másik oldala viszont az, hogy a vállalkozók visszajelzéséből kiderül, amennyiben a kormány az eddigi ritmusban emeli a minimálbér értékét, sokan elbocsátásra kényszerülnek, ugyanis egyre nehezebben tudják előteremteni a bérköltségeket.
A nyilvántartott állástalanok nagyobb része, mintegy négyezer fő falun él, ők azok, akik továbbra is nehezen találnak munkát, mert néhány nagyobb készruhaipari, illetve ipari egységen kívül más nem biztosít szállítást. Havonta egyébként 3–400 alkalmazásról tud az intézmény, ez azonban munkaerő-fluktuációt és nem új állásokat jelent, a munkaerőpiac ugyanis stagnál. Havonta 4000–4100 cég, illetve intézmény foglalkoztat mintegy 44–45 ezer háromszékit, a megyei bruttó átlagbér pedig 1600 lej körüli.
