HOVÁ TŰNNEK AZ AUTÓPÁLYAPÉNZEK? Az Országos Útügyi Vállalat úgy működik, mint egy közpénzeket elnyelő fekete lyuk. Habár az országnak van autópályák építésére szakosodott cége – amelynek évi költségvetése eléri az 1,7 milliárd dollárt –, mindössze 700 kilométernyi sztrádával rendelkezik, noha ebből az összegből minden évben 300 kilométernyi autópálya épülhetne, vagy pedig 2500 kilométer utat újíthatnának fel. A pénz nem tűnik el nyomtalanul: a társaság – nem szakértelem, hanem párthűség alapján kinevezett – igazgatóinak, munkatársainak hatalmas fizetésében, jelentős vagyonában jelenik meg – állítja a vállalat craiovai kirendeltségének beruházásokkal foglalkozó igazgatóhelyettese, Alin Goga.
Szerinte a vállalat több vezetőjének „nagyobb háza van a versailles-i kastélynál”, jóllehet egész életükben állami cégnél dolgoztak. Ennek az a magyarázata, hogy egymillió euró értékű szerződéseket tízmilliósra srófoltak fel, a tenderfüzeteket testre szabták, el nem végzett munkálatokat számláztak ki, és óriási kártérítéseket fizettek, hogy „megtakarítsák” a jóval kisebb perköltségeket. Mindezeket már a számvevőszék és a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálta, most pedig a közlekedési tárca ellenőrző testülete indított vizsgálatot, de eddig csak Gogát büntette meg a vállalat, két ízben. Korábban pert nyert a bíróságon, most pedig azért függesztették fel tisztségéből, mert engedély nélkül adott interjút. Az állami útkezelő jelenlegi vezetőjét a Szociáldemokrata Párt támogatja, noha az útépítés üteme egyre lassul, a társaság képtelen volt lehívni az európai alapok jelentős részét, több szerződést felfüggesztettek, és komoly minőségi gondok támadtak a Nagyszeben–Szászváros autópályánál. (Maszol.ro)
ADÓZZON AZ ORTODOX EGYHÁZ IS. Év végére, az állami költségvetési terv készítésének idejére időzítené Eugen Teodorovici pénzügyminiszter annak a román közéletben már régóta feszegetett, de kényessége miatt mindig elnapolt kérdésnek a megvitatását, hogy miképpen lehetne megadóztatni a görögkeleti egyházat. Erre nézve már létezik egy törvénytervezet, amely a kisebb – például gyertyaárusításból származó – bevételeket adóztatná meg, de a bérbe adott területekből és ingatlanokból befolyó jövedelmeket nem, és a befizetett adót is visszaadná az egyháznak szociális tevékenysége fenntartására. Jelenleg az adományokból és kegytárgykereskedésből egyházfenntartásra és bizonyos társadalmi hasznú tevékenységekre fordított összegek adómentesek Romániában, de nem egészen világos, hogy mi tartozik ide: sokan kifogásolják az ortodox egyházvezetők fényűzését, és azt is, hogy nem számolnak el senkinek az adományok felhasználásáról. (România liberă)
ÚJ ADÓK ÉS EMELÉSEK LESZNEK. Nem csupán az egyházak bevételeire vetett szemet a kormány: jövő évtől egy sereg új adó és illeték bevezetését tervezik az áfacsökkentés miatt kieső állami bevételek pótlására. A szállásadóknak a jövedelmüktől független átalányadót készítenek elő, a helyi adókat akár 50 százalékkal is megemelhetik, a gáz és az üzemanyag 3,5 és 13,5 százalék közötti arányban drágulhat, az orvosoknak pedig a hálapénz 16 százalékát kell majd befizetniük a kincstárnak. Ezek egyelőre csak tervek, némelyik – például az átalányadó – már kétszer is elbukott, a kőolaj- és gázárak „új rendszerű” adóztatását is többször elhalasztották, de mindig újra előveszik, módosítgatják, a jelek szerint nem akarnak lemondani róluk. (Adevărul)
