A hazai polgárok vásárlóereje két és félszer alacsonyabb, mint az uniós átlag – derül ki a Ziarul financiar által idézett Eurostat felmérésből. A vásárlóerő tekintetében csak Bulgária áll mögöttünk, Magyarországon és Lengyelországban az árak hasonlóak, ám az emberek átlagban kétszer annyit visznek haza fizetésként.
Az Eurostat elemzésének következtetése, hogy a fizetésekkel maradtunk le az unió többi tagállamához képest. Ahhoz, hogy valamelyest utolérjük nyugati szomszédainkat, az árak stagnálása mellett jelentős bérfejlesztést kellene végrehajtani.
A 28 tagállam átlagához képest az árak 50 százalék körül mozognak, ám a nettó átlagjövedelem csupán egyötöde az uniós átlagnak. Számokban kifejezve: ha egy vásárlói kosár átlagban 100 euróba kerül Romániában, ugyanezt az unióban átlag 200 euróért lehet megvásárolni, de egy hazai állampolgár jövedelme csupán 3,8 kosárra elegendő, míg uniós társának kereken 10-re. Mindez egyértelműen megmutatja a vásárlóerők közötti különbséget, illetve a helyi gazdaság alacsony fejlettségi szintjét.
Árak északtól délig
Az Eurostat adatai szerint négy uniós országban – Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Magyarországon – az árak közel egy szinten mozognak, ami mintegy fele az uniós átlagnak. A másik oldalon Svájc és Norvégia áll, itt az árak ötven százalékkal magasabbak, mint az uniós átlag, Svédországban és Dániában pedig 25–40 százalékkal. Ezekben az országokban azonban az átlagfizetés eléri a négyezer eurót, vagyis kétszer akkora, mint az uniós átlag.
Ha a különböző termékcsaládok árait hasonlítjuk össze, a kép még árnyaltabb lesz, hiszen az élelmiszerárak tekintetében csak 30–40 százalékkal „maradunk le” az uniós átlagtól, míg gázolajra egy hazai autós többet kénytelen kiadni, mint például az osztrák.
Beszédes adat az is, hogy Romániában az alkalmazotti béralap a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 31 százalékát teszi ki, míg az unió átlaga 48 százalék. A bértömeg negatív dinamikáját jelzi a jegybank jelentése is, amely szerint tavaly az utóbbi évtized legalacsonyabb szintjét érte el, miután 2008-ban nem kevesebb, mint nyolc százalékpontot zuhant az egy évvel korábbihoz képest.
Olcsó munkaerő
Cristian Pârvan, a Romániai Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint az utóbbi évtized külföldi tőkevonzó politikája is téves volt, hiszen miközben a külföldi beruházások növekedése érdekében a kormány jelentős kedvezményeket biztosított a befektetőknek, ezek elsősorban az olcsó munkaerőben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében eszközölték beruházásaikat. Ráadásul a fogyasztást generáló beruházásokról van szó, nagy üzletláncok, call-centerek megtelepedéséről, ami egyoldalú gazdasági növekedést eredményez. Nem beszélve a készruhaiparról, ahol közel 136 100 alkalmazott alig több, mint nettó ezer lejért (1146 lejért) dolgozik. A helyi befektetések pedig sorra elmaradtak.
Romániában a minimálbér mintegy 235, az átlagkereset pedig 380 euró. Mindez megmagyarázza azt a statisztikát is, miszerint tíz hazai állampolgárból egy engedi meg magának, hogy évente egyszer rendszeresen hivatalos turisztikai szolgáltatást vegyen igénybe pihenőszabadságán, illetve hogy évente átlagban csupán egy tubus fogpasztát fogyasztunk, a fogkefénket pedig kétévente cseréljük.
