Mózes László
A román köztévé, a hírtelevíziók felfedezték a menekült-problémát: több híradó számolt be a Szíriából érkezőkről, részletesen szóltak a magyar–szerb határon történő incidensekről. A bemutatott riportokban angolul jól beszélő fiatal szíriaiak részletezik: életet, szabadságot szeretnének, ezért kelnek útra tömegesen. Volt, aki leszögezte: nem érdekli, mi történik a határokon, addig nem nyugszik, amíg el nem jut Németországba.
A bukaresti beszámolók szinte kivétel nélkül humanitárius problémaként tálalják az eseményfolyamot, s bár tényszerűek, közös jellemzőjük az érzelmi megközelítés: a szerkesztők szemlélete kissé a népmesék világát idézi, amikor a legkisebb fiú elindul szerencsét próbálni. A riportokban elhangzik, a menekültek mindenüket eladják, hogy útra kelhessenek. Azt a kérdést már nem teszik fel: reménytelen, háborús, szétdúlt övezetekben ugyan ki vásárolja fel mindezt?
Az együttérzés valamelyest érthető is, nem csak azért, mert Romániát egyelőre nem érinti oly mértékben a menekültek áradata, mint Magyarországot vagy Németországot. Szerencsénkre egyébként, mert ha a megtépázott Ponta-kormánynak még a migrációval is szembe kellene néznie, akkor alig tudnának az egészségügyiek béremelésével, új adótörvénykönyvvel s más honi gondokkal foglalkozni. És alighanem, mint mindig, bármilyen nem várt csapás, ez is felkészületlenül érné a hatóságokat.
Persze, nem lehet eltekinteni a probléma egyik öszetevőjétől, a szögesdrót alatt átbújó emberek megpróbáltatásaitól. Léleknek tetsző Balog Zoltán, a budapesti kormány emberi erőforrások miniszterének gondolata, miszerint a menekültek „ugyanolyan teremtmények, mint mi”, avagy a német kancellár, illetve államfő nyilatkozata. Angela Merkel állítja, Németországban nincs helye az emberi méltóság megsértésének, míg Joachim Gauck emelkedetten arról beszél, országa sokkal nagyobb menekülthullámokkal is megküzdött már. Ez mind szép és jó, ám eközben érdemes figyelni az elemzőkre is. Például Földi László titkosszolgálati szakértő szerint a földrészünkre zúdult menekültáradat olyan háború része, amelyet Európa kezdett Amerika szövetségeseként Afganisztánban, Irakban, Líbiában vagy az „arab tavasz” támogatásával. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő pedig állítja, biztosan több tucat terrorista – köztük a magát Iszlám Államnak nevező, illetve más terrorszervezetekhez tartozó – jött már Európába a bevándorlók áradatával.
Sorolhatók a vélemények, érvek, ám eközben a menekültek csak jönnek, jönnek. Ha megállítani nem is lehet őket, bár tisztán kellene látni a migránsok problémakörében, de a döntéshozóknak is válaszolniuk kellene egy kérdésre: a határátlépők tömege és a kormányok közötti viszonyban hol az ésszerűség határa?
