A feladatvállalásban kitettek magukért az árkosiak: nemcsak az ellátáshoz szükséges alapanyagok összeadásában vállaltak oroszlánszerepet – ahhoz mindegyikük hozzájárult –, hanem az önkéntes munkavállalásban is. A nőszövetségi tagok a sütés-főzést látják el, az egyletesek a programok megszervezésében jeleskedtek, de sokat segítettek az önként jelentkező szülők is.
A programok gyors áttekintése a kívülálló számára azt a képzetet kelthette, szigorú munkatempóban tanulnak a serdülők. A valóságban viszont az ellenkezője történik. A reggeli áhítatok és a délelőtti előadások rövidek és élményszerűek, így a legzsengébb korúak sem érezhetik azt megterhelőnek. Minden bizonnyal sokak számára emlékezetes marad az első nap, amikor a lelkészek a kisebbeket kézen fogva, a nagyobbakat bekötött szemmel egyenként végigvezették a templom évszázados falai közt, közben Jézus életútjának néhány jelentős pillanatát kiragadva beszéltek hitről, kereszténységről. Népszerű a Slágergyár nevet viselő program is: Buzogány-Csoma István és Bíró Attila kezében jól állnak a hangszerek, az árkosi énekvezért, Márk Attilát sem kell bemutatni, minden adott, hogy daltól legyen hangos a templom környéke.
„Azt szerettük volna elérni, hogy iskolakezdés előtt még egy komoly élményt adó táborban ismerkedhessenek meg fiataljaink, közben pedig szinte észrevehetetlenül tanítsuk és tágítsuk látókörüket. Úgy érzem, célt értünk. Számunkra egyértelművé vált, jövőben is ily módon kellene a vallásórás fiataloknak tábort szervezni, mert láthatóan jó érzik magukat együtt” – mondotta Bíró Attila.