Meghívták a szövetségbe Albániát és Horvátországot, a szövetség meghívja Macedóniát is, amint az rendezi névvitáját Görögországgal. Nincs konszenzus arról, hogy bevonják Ukrajnát és Grúziát a tagsági akciótervbe (MAP), de a vezetők egyetértenek abban, hogy egy nap majd ezek az országok is tagok lesznek. Boszniával és Montenegróval ,,intenzív párbeszédet" terveznek ― ez az első lépést jelenti a lehetséges tagfelvétel felé. Ha Szerbia is kéri az ilyen párbeszédet, a szövetség fontolóra fogja azt venni.
A NATO vezette afganisztáni békemisszió a szövetség fő prioritása. A NATO ,,szilárd, közös, hosszú távú kötelezettséget" vállal ott. A NATO koszovói ereje Koszovóban marad, ,,hacsak az ENSZ Biztonsági Tanácsa másképp nem dönt". Az afganisztáni és a koszovói tapasztalatok azt mutatják, hogy ,,átfogó megközelítésre" van szükség a civil, katonai és politikai szereplők együttműködésével. A NATO ,,elismeri egy erősebb és jobb képességű európai védelem értékét". A szövetségesek ,,további erőfeszítéseket tesznek azért, hogy több erőt tudjanak telepíteni és fenntartani" az egyes helyeken.
A NATO üdvözli azt ,,a jelentős hozzájárulást a szövetségesek védelméhez", amit a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelem jelent.
A NATO segítséget fog nyújtani internetes támadás esetén, ha valamely tagállam kéri azt. A szövetség megvizsgálja, hol járulhat hozzá a nagyobb energiabiztonsághoz.
