Nagyjából tíz hónap van még a jövő évi helyhatósági és több mint egy év a parlamenti választásokig, de a kampány minden jel szerint megkezdődött: a kormány populista intézkedéseket hoz, és ha ez még megmagyarázható azzal, hogy a szociáldemokraták alatt ingoványossá vált a talaj, az ellenzék magatartására nehéz mentséget találni. A baloldalt hevesen támadó liberálisok előbb szó nélkül megszavazták a pillanatnyi érdekekre szabott adótörvénykönyvet, utólag pedig nagy győzelemként ünneplik a visszatáncolást, amiről sikerült kompromisszumra jutni a pártközi egyeztetésen. A választó csak néz: visszaáll a béke a másfél éve felbomlott Szociál-liberális Szövetségben? Ha a két tábor céljai azonosak, akkor miről folyik a vita?
Lényegi dolgokról nemigen, az tény. Alig hallani konkrétumokról, sem folyamatban levő munkákról, sem távlati elképzelésekről. Növelik a minimálbért, a kivételezett rétegek jövedelmét, az egészségügyi és tanügyi alkalmazottak fizetését, de nem javítanak a nehézkes államszerkezeten, a kórházak túlzsúfoltak, a tantervek elavultak maradnak, utak nem épülnek, és új munkahelyek sem létesülnek. Ezekről már nem is beszélnek: most az adócsökkentés, a béremelés a sláger, és egyetlen politikus sem fárasztja magát azzal, hogy a következményeire gondoljon.
Pedig gyanús a kormány hirtelen nagylelkűsége. Hiszen látjuk, hogy milyen lassú a haladás, az aktív munkavállalók kivándorlásának megállításához pedig nem elég a néhány százalékkal magasabb jövedelem. Talán a komoly munka megbecsülése hiányzik leginkább ebben a balkáni országban.
A pénzügyminisztérium épp az adótörvénykönyv vitája előtti napon jelentette be, hogy 2015 első hét hónapját többlettel zárta az állam. De hogy mi van e mögött, független pénzügyi elemzőktől tudjuk: miközben a kincstári bevételek átlag 9, a kiadások csak 3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, és ezen belül az állami beruházások 15 százalékkal estek vissza, azaz évtizedes minimumon állnak. Sőt, lefelé csúsznak: az idénre tervezett építkezéseknek alig negyede valósult meg július végéig, ami Mugur Isărescu jegybankelnök szerint nem valódi megtakarítás, mert egy megkezdett utat előbb-utóbb be kell fejezni, és minél később történik ez meg, annál később térül meg a belefektetett pénz. Világos beszéd, de amúgy fürge észjárású döntéshozóink még azt sem tanulták meg, hogy minél többet hazudnak, annál kevesebben hisznek nekik.