tartottak tegnap kerekasztalt Bécsben az Ausztriai Magyar Egyesületek szervezésében. A vitában európai parlamenti képviselők vettek részt. Gál Kinga egyik legnagyobb problémának a fogalmi tisztázatlanságot tekinti az EU-n belül. Kifejtette, hogy tudomása szerint az autonómia még sohasem okozott problémákat, ellenkezőleg: ahol megvalósult, ott közös építkezést, valós együttműködést eredményezett a többségi és a kisebbségi nemzet között.
Tőkés László felháborítónak nevezte azt a tudatlanságot, amely a kisebbségek létét és helyzetét kíséri. ,,Nem elég a schengeni nyitás, nem elég a határok eltörlése ― arra van szükség, hogy minden ország európaivá váljék ― hangsúlyozta. Jelenleg a jogi szabályozást a szolidaritás, az odafigyelés és az emberi kapcsolatok pótolják, ennek ellenére az a véleménye, hogy ki kell építeni egy európai kisebbségi normarendszert. A kollektív jogok, az autonómia ismert támogatójaként leszögezte: ha a Kárpát-medence magyarsága összefogna, ,,jelentősen megnőne az esélyünk közösségi jogaink érvényesítésére, az autonómiára támasztott követelésünk elérésére". Othmar Karas egyetértett vele abban, hogy a schengeni bővítésnek nincs köze a kisebbségi kérdéshez, mert csak egyéni szinten biztosítja a szabad mozgást.
A bizalom építése
Bár több kérdésben nem alakult ki egyetértés a NATO―Oroszország Tanács bukaresti ülésén, a találkozót a pozitív párbeszéd folytatásának és a bizalom további építésének a légköre hatotta át ― nyilatkozta Göncz Kinga magyar külügyminiszter. Hozzátette: felszólalásában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem fogadtak el közös nyilatkozatot. Elsősorban a Nyugat-Balkán ügyében várt egyértelmű állásfoglalást, amely elutasítja az erőszakot ― tette hozzá.
Ellenzik a radaregyezményt
Idő előttinek és elsietettnek tartja a cseh parlamenti ellenzék a cseh―amerikai radaregyezmény létrejöttének bejelentését a bukaresti NATO-csúcstalálkozón. A keretmegállapodás meglétének bejelentése feszültséget keltett a két kisebbik kormánypártban is, a Polgári Demokratikus Párt az egyedüli, amelynek soraiból nem hangzottak el bíráló hangok. ,,Továbbra is az az álláspontunk, hogy ilyen fontos nemzetbiztonsági ügyben népszavazásnak kellene döntenie" ― jelentette ki Jirí Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. A párt úgy véli, hogy ha a radarállomás felépül, annak NATO-parancsnokság alatt kellene működnie. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja ,,fekete napról" beszélt, és szintén országos népszavazást követelt.
Bush Zágrábban
George Bush amerikai elnök a horvát fővárosba, Zágrábba érkezett tegnap délután, közvetlenül a NATO bukaresti csúcsértekezlete után, amelyen a 26 tagállam vezetői meghívták Horvátországot, hogy csatlakozzék a szövetséghez. Az amerikai elnök ma beszédet intéz ezzel összefüggésben a horvát néphez Zágráb történelmi Szent Márk terén. Ez a mostani az első eset, hogy egy amerikai elnök látogatást tesz Horvátországban annak 1991-es függetlenné válása óta. Az Egyesült Államok nagy tekintélynek örvend a horvát lakosság körében, mert Washington katonai támogatást nyújtott Zágrábnak az 1991 és 1995 közötti polgárháborúban. A 24 órás zágrábi vizit közjáték Bush számára a NATO-csúcs és az oroszországi Szocsiban teendő hét végi látogatása között.
