Kevés a hozadéka annak, hogy siratjuk kiöregedő és lélekszámban fogyatkozó falvainkat. Országunk olyan vidékein is, ahol nagyobb a természetes szaporulat, az előző évtizedekkel összevetve fogyatkozik a népesség.
Amikor 1868-ban Orbán Balázs, a legnagyobb székely nagy művének háromszéki kötetét összeállította, 428 lélek lakta Besenyőt, melynek neve tagadhatatlanul a mi vidékünk egykori időleges lakói, a besenyők emlékét őrzi. Az utolsó hazai népszámlálók 334 személyt találtak a faluban, amelyből jelenleg 178 református szerepel az eklézsia nyilvántartásában, ellentétben a 147 évvel ezelőtt itt élő 368 lélekkel. Ezt a települést sem kerülték el a mindenkori és változatos kivándorláshullámok, a népesség tovább apad, a lakosság kiöregedőben.
Érdemes utánagondolni: miként lehetséges, hogy a falu közvetlen közelében elterülő torlasz-tó, melyhez annyi kezdeti reményt fűztünk, a vízi sportok és a horgászat paradicsomaként sem teremtett szemernyivel sem jobb létet e falu lakói számára? Mert hozadéka bizony édeskevés! A tóhoz fűződő ábrándok szétfoszlását erősíti, hogy nem halad a faluban és a tó besenyői oldalán az infrastruktúra kiépítése, ami igencsak fékezi a vendégforgalmat.
A részletekről Bács-Benke László maksai polgármestertől érdeklődtünk, aki elmondta, hogy az egyre erősödő aszályok és a globális felmelegedés okozta vízhiány miatt merőben másként látja mind az ivóvíz-, mind a szennyvízhálózat megoldásának lehetőségét. A községi vízellátást az eresztevényi Morgóban lemélyítendő fúrásokból kellene megoldani, a víz pedig az Óriáspince-tetőre épített központi tartályból szabadeséssel eljuthatna mind Besenyőre, mind Maksa község más részeire, beleértve a tóparti turisztikai pihenőövezetet is. Éppen ennyire fontos lenne a csatornahálózat bővítése és vonalának részleges változtatása is, amely Besenyőről indulna, a tó, majd a tó maksai partjának vonalát, a Besenyő-patak mentét követné úgy, hogy Maksa községközpont magasabban fekvő családi házait és Eresztevényt is rá lehessen csatlakoztatni a fővezetékre, melynek végpontjánál már megépült a tisztítóállomás.
Úgy néz ki, a besenyői ivóvízhálózat a vélhető alacsony hozam miatt dugába dől, a szennyvízhálózat tervét pedig módosítani kell. Előbbire előtanulmányt kell rendelniük, utóbbihoz a tervezet módosítása és bővítése szükséges. Pénzalapokkal rendelkeznek, pályázni fognak, mivel ígéretet kaptak a fejlesztési minisztériumtól – bizakodik az elöljáró.
Nehézkesen felsejlő jövő ez a jobb sorsra érdemes Sepsibesenyő számára. Úgy érezzük, a helyzet kulcsa mégis a polgármester utolsó szavaiban rejlik: „Sajnos nem volt lehetőség eddig arra, hogy visszaszerezhesse a Besenyői-tó használati és tulajdonjogát Maksa község. Csak őt illetné a tó értékesítésének, használatának joga, mert ezt a községet rövidítették meg annak idején 90 hektárral! Ezért érezzük magunkat úgy, mint akiket gyarmatosítottak!”
