Románia következő éveinek kulcskérdése a közigazgatás átszervezése lesz: ma már nem elegendő decentralizációról beszélni, jelenleg ugyanis Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet negyven évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki. Szemléletváltásra van szükség, el kell fogadni, hogy az eddigieknél gyökeresen más Románia-képet, a regionális sokszínűséget érvényesítő állami berendezkedést kívánunk érvényesíteni ― jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Szovátán a Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián.
Úgy értékelte, Erdély felemelkedésének kulcsa a gazdaság, de ez szorosan összefügg a közigazgatási felosztás, a közigazgatás minőségének és formájának kérdésével. Meg kell erősíteni a történelmi régiókat, erősíteni kell a sokszínűséget. E tekintetben Erdély is több modellt szolgáltatott a történelem folyamán, de jelenleg Európában is számos követhető megoldás létezik. Brüsszel segíteni fog, mert a nagy és egységes Európában is egyensúlyt csak úgy lehet érvényesíteni, ha a régiókat megerősítjük. * Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője mutatta be Románia lehetséges új régiós felosztását. Előadásából kiderült, hogy az 1998-ban mesterségesen megrajzolt nyolc fejlesztési régió túlságosan nagy ahhoz, hogy hatékonyan megpályázhassák az uniós pénzeket, túlságosan vegyes összetételűek ahhoz, hogy hatékony fejlesztési stratégiát lehessen rájuk alapozni. Az RMDSZ koncepciója szerint az eloszlás azt mutatja, hogy a megszerzett források nagysága erősebben kötődik a népességhez, mint az egy főre eső GDP-hez. Ez végső soron azt jelenti, hogy a regionális politika elvei nem érvényesültek, és a támogatási rendszer preferenciális alapon működik ― hangsúlyozta Csutak István. A székelyföldi megyék ráadásul amiatt is hátrányos helyzetbe kerülnek, hogy a pénzek elosztása nem az elmaradottabb, hanem a fejlettebb megyék számára kedvez ― összegezett Csutak István.
Vereckén csatolt áruval
A tervek szerint egyszerre avatják fel idén júniusban a Vereckei-hágón a már megépült magyar honfoglalási emlékművet és az 1939-ben ott állítólag kivégzett ukrán fegyveres ellenállók felállítandó emlékjelét. A két emlékművel kapcsolatos, még nyitott kérdéseket a hét végén vitatták meg az illetékesek. A magyar törzseket jelképező, hét kőtömbből álló, gúla alakú emlékművön nem lesz turulszobor.
Nézeteltérések még vannak
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban fogadta amerikai kollégáját, George W. Busht tegnap. A csúcsról kiadott nyilatkozat hangsúlyozza: Moszkva nem ért egyet az amerikai rakétapajzs elemeinek tervezett kelet-európai telepítésével, és megerősíti a kérdés megoldására tett korábbi javaslatait, de Szocsi után e téren intenzívebbé teszik a kétoldalú és sokoldalú párbeszédet. A nyilatkozat leszögezi: Oroszország és az Egyesült Államok már nem jelent egymás számára stratégiai fenyegetést, hanem közösen szándékozik dolgozni a 21. század globális kihívásainak megoldásán, s ahol nézeteltérések mutatkoznak, ott a kölcsönös tisztelet szellemében közösen törekednek ezek megoldására. A felek megerősítették a hadászati támadó potenciálok lehető legcsekélyebb szintre csökkentésére irányuló szándékukat, és megállapodtak abban, hogy tovább dolgoznak a jogilag kötelező START-szerződés kidolgozásán, bár e téren sem sikerült még felszámolni minden nézeteltérést.
