A felkavaró regényt maga Fejes Endre dolgozta át színdarabbá, majd a Vígszínház felkérésére Presser Gáborral közösen elkészült a zenés változat is, amelyet Marton László rendezésében mutattak be 1977-ben. A Pesti Színházban most Szász János és Presser Gábor Kovács Krisztina dramaturg közreműködésével új változatot készített: új hangszerelésben, új dalokkal és eredeti dokumentumrészletekkel, tanúvallomásokkal gazdagodik az ismert történet.
A hatvanas években játszódó regény egy megtörtént bűnügyet dolgoz fel. Egy fiatal lakatos magát görög diplomatának kiadva, tört magyar nyelven beszélve, havi fizetését luxuséttermekben néhány nap alatt elköltve bolondította a lányokat, akik szerelemről, házasságról és fényűző külföldi életről álmodtak.
„Nagyon sok mindent szeretnék elmondani arról a félelemről és bezártságról, ami a hatvanas években nagyon jellemző volt erre az országra. Ez egy eredeti történet, hiszen tudjuk, hogy 1962-ben megtörtént. Lényeges része az előadásnak, hogy eredeti dokumentumok kerültek a darabba, amelyek abban segítenek, hogy jobban megismerjük a bűn útját. A zene gyakorlatilag a próza fokozása. Hihetetlenül vad, érzelmes és érzéki. Nagyon drámainak érzem Presser Gábor szerzeményeit. Fontos részei a darabnak” – vélekedett Szász János rendező. „Nagyon sok múlik azon, hogy Szász nem akarja véka alá rejteni: a főszereplő, a sötét ruhás fiú egy gyilkos, egy kicsit keményebb legény, mint ahogy általában mi szeretnénk látni, úgyhogy ehhez képest kell nekem is dolgoznom a zenén” – fogalmazott Presser Gábor.
A színház ajánlója szerint Szász János és alkotótársai modern, mai, mégis a mű eredeti korát megőrző előadást terveztek, amely miközben felidézi a 60-as évek Magyarországának szűk levegőjét, univerzális kérdésekről beszél őszinte, kendőzetlen hangon.
Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író augusztus 25-én hunyt el. Szeptember 15-én ünnepelte volna 92. szüle­tésnapját.