Az, hogy Szotyor Sepsiszentgyörgy része, már közigazgatás-történet, de a település lakói, reformátusok és római katolikus magyarok a múltban és a jelenben is önálló módon élték/élik meg közösségi és felekezeti életüket. S most, amikor tatarozták és meszelték a tornyot, hófehér ruhát öltött magára, és messzire ellátszik az Olt magas teraszáról, mintha egyfajta öröm, amolyan ünnepre való készülődés érzése költözött volna a helyiek lelkébe.
Őrtoronynak azért nevezzük, mert egy olyan régi műkincsértékű harangot őriz, amelyhez hasonló tudtunkkal sehol nincs a Kárpát-medence magyar templomaiban: arab számmal az 1426-os évszám olvasható rajta, s mint ilyen, ez a legrégebbi, évszámmal ellátott kisharang széles e térségben! Alakja után szinte bizonyos, hogy brassói harangmíves mester munkája, aki ezzel a haranggal éppen 100 esztendővel előzte meg a mohácsi csatát! Mint Háromszék sok más településén, az egykori szotyori erődtemplomot is az 1802-es nagy földingás tette használhatatlanná, kötelezve keresztény lakóit, hogy újat építsenek az azt körülölelő, feltehetően XV–XVI. századi vár köveiből. Templomát 1816–1825 között újraépítették, későbarokk harangtornya azonban 1869–1871 között készült el.
Még nincs vége a felújításnak – tudtuk meg Miklós András gondnoktól, aki elmondta, hogy az eddigi javítást és a meszelés egy részét sepsiszentgyörgyi cég végezte, s a pénzügyi lehetőségektől függ, hogy még a hideg beállta előtt sikerül-e kijavítani a földrengések és a közeli műúton történő intenzív közlekedés miatt veszélyessé vált, megszakadt templomtetőszegélyt. Ezt követné a templomhajó külső tatarozása-meszelése. Nem nagyon tűr halasztást a mennyezet javítása sem, ezt meg kell majd előznie a nyílászárók cseréjének.
– Támogatást kaptunk a püspökségtől és a városi tanácstól – egészítette ki a tényállást tiszteletes Berszán Sándor református lelkipásztor, és elmondta, hogy látogatásunk idején még nem ért véget a gyülekezetben indított gyűjtés, és megjegyezte, hogy az egyházközség tagjai rendkívüli jóindulattal ajánlották fel adományaikat. – Fontos lenne a templom cserépfedelének felújítása is, amire pályázni szeretnénk.
– Mi az oka, hogy még nem kezdték meg a tervezett ravatalozóház építését? – tettük fel a kérdést.
– Sajnos, az épület topográfiai helyszínrajzában tévedés történt, és a kiigazítás miatt elhúzódott az idő – folytatta a tiszteletes. Sajnáljuk, ugyanis az egyház idejében biztosította a területet, és Antal Árpád polgármester már kora tavasszal megígérte, hogy az év végére elkészül az épület.
Van, aki dicséri, de olyan is, aki elmarasztalja a falufelelős Rápolti Istvánt, ha valami nem megy olyan gyorsan és simán, mint ahogyan szeretnék a szotyoriak, akik főként a település kanálishálózatának kiépítését sürgetik évek óta. A városvezetés tavaszi ígérete ellenére ez még várat magára – tájékoztatott a falufelelős.
Azt azonban elmondták a helyiek, hogy rég nem volt ilyen sikeres a falunap Szotyorban, mint az ez évi, s miként azt Rápolti jelezte, a rendezvényt a városvezetés is támogatta. Szép műsorral lépett fel a Fenyőcske néptánccsoport, s a jelen levő Alsónána testvértelepülés küldöttsége meghívta őket a szeptember 26-án tartandó nánai szüreti falunap gálaműsorára. Időközben érkezett egy másik meghívás is a magyarországi Apaj önkormányzatának részéről. Szotyor település művelődési életének animátora hosszú idők óta a falufelelős.
A település gazdasági életét, a múltban és egyre inkább a jelenben is a földművelés, valamint a zöldség- és virágkertészet határozta meg. A két világháború között ide települt brassói bolgárkertész hagyatéka révén egyre nagyobb méreteket öltött a zöldségtermesztés, jelenleg pedig virágzik a virágkertészet. Szotyor és a szomszédos Kilyén látja el tavaszi primőrökkel, majd ősszel a kamrákba-pincékbe kerülő téli alapeledellel a város piacát. Sepsiszentgyörgy közelsége miatt erőteljesen polgáriasodott a lakosság, amelynek egy része a közeli városban keresi kenyerét. Miként megtudtuk, bár lassan, de termelőegységek jöttek létre, két pékség működik, közel tízre rúg a zöldség- és virágtermesztő családok száma, akiket naponta látni a város piacain, mezőgazdasági gépekkel rendelkezők segítenek a még a helyiek tulajdonában levő földterületek megművelésében.
A szotyoriak összetartása, az összetartozás irányában való törekvésük leginkább a két felekezet kapcsolatában nyilvánul meg. Mert a szotyori római katolikus kápolna védőszentje Szent Imre, a búcsún a református hívek is jelen vannak a szentmisén és azt követő szeretetvendégségen. Ez év augusztus 20-án a Sela református gyülekezeti házban ökumenikus istentiszteleten ünnepelték államalkotó királyunkat, mindkét felekezet lelkésze szolgált.
