Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédet, és áttekintette az unió helyzetét. Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az Európa és kevés benne az unió – mondta. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője szerint – miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte – Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.
Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal. Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.
A menekültválság belátható időn belül nem oldódik meg – jelentette ki Jean-Claude Juncker. A menekülteket – mondta – nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát. A bizottsági elnök – még a mostani menekültválságról szólva – indítványozta, hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.
Az Európai Bizottság javaslatai
A Juncker-beszéddel egy időben nyilvánosságra hozott javaslatcsomagban azt indítványozzák, hogy az európai uniós országok vállaljanak kötelezettséget 120 ezer menekült befogadására. Az EB Olaszországból 15 600, Görögországból 50 400, Magyarországról pedig 54 ezer egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot.
Az áthelyezés kötelező elosztási kulcs alapján történne, amely objektív és számszerűsíthető kritériumokon alapulna. E kvótarendszer kialakításakor 40 százalékos súllyal vennék tekintetbe a tagállam lakosságát, szintén 40 százalékkal a GDP-jét, 10 százalékkal azt, hogy 2010 és 2014 között a tagállam egymillió lakosra vetítve hány embernek adott menedéket, valamint szintén 10 százalékos súllyal a munkanélküliségi rátát.
Az említett 120 ezer menekült közül Ausztria 3640-et, Belgium 4564-et, Bulgária 1600-at, Ciprus 274-et, Csehország 2978-at, Észtország 373-at, Finnország 2398-at, Franciaország 24 031-et, Hollandia 7214-et, Horvátország 1064-et, Lengyelország 9287-et, Lettország 526-ot, Litvánia 780-at, Luxemburg 440-et, Málta 133-at, Németország 31 443-at, Portugália 3074-et, Románia 4646-ot, Szlovákia 1502-t, Szlovénia 631-et, Spanyolország 14 931-et, Svédország pedig 4469-et venne át.
Európai parlamenti totojázás
Bár az EB elnökének felszólalásából is kiderült, már rég meghaladott a júniusban kidolgozott 40 ezres menekültelosztási szám, és Juncker tegnap 160 ezer bevándorló elosztásáról fogalmazott meg javaslatot, az Európai Parlament tegnap még csak a korábbi elképzelésről szavazott, támogatásáról biztosította azokat a szabályokat, amelyek alapján 40 ezer menedékkérőt lehet áttelepíteni Görögországból és Olaszországból az Európai Unió többi tagállamába. Az EP állásfoglalása szerint fontolóra kell venni az áttelepítettek számának növelését. Azt is javasolják, hogy a létrehozandó, állandó, egyértelmű kritériumok alapján működő áttelepítési mechanizmus a menekültek érdekeit is vegye figyelembe. Az EP szerint lehetővé kellene tenni, hogy a menedékkérők sorrendet állíthassanak fel az általuk kiválasztott célországokra vonatkozóan többek között családi és baráti kapcsolatok, nyelvtudás, korábbi tartózkodás, tanulmányok vagy munkatapasztalat alapján. Az uniós parlament úgy véli, ez segítené beilleszkedésüket.