A múlt század ötvenes éveiben államosított területetek visszaszolgáltatása huszonöt évvel a kommunista rendszer bukása után is sokaknak okoz gondot – ilyen panasszal kereste fel szerkesztőségünket a bikfalvi Vásárhelyi Erzsébet is.
Elmondása szerint már 1998-ban letették a visszaigénylési kéréseket összesen 2,4 hektár területre, amiből 1,3 hektár kaszáló a Vőgyajának nevezett helyen, 1,1 hektár pedig szántó a Nagydombon, de máig nem kaptak vissza semmit, azt mondták, hogy mindent nem is fognak, mert a férje – aki bénult beteg – az egyik kérvényt nem írta alá. Olvasónk szerint a kérdéses területet valaki használja, akinek még az előző polgármester idejében kimérték.
– Még a lakásomon is fogadtam a panaszost, de olyan földet nem tudok visszaadni, amit nem kértek – felelte megkeresésünkre Ráduly István, Uzon község polgármestere, aki szerint már csak perben lehet jogorvoslatot kérni. – Az elmúlt években több határidő is volt az egykor elkobzott területek visszaigénylésére, az utolsó 2005-ben, tíz éve járt le, de Vásárhelyi László (a jogos örökös, akinek állapota miatt a felesége vette át az ügyintézést) nem mindenre nyújtott be kérést, nagyjából csak 60 százalékát igényelte vissza annak, amiről papírja volt, és ezt meg is kapta még az előző polgármester idején. Utólag a család rájött, hogy többet kellett volna visszakapniuk – azt mondják, annak idején félrevezették őket, nem mondták, hogy mindent vissza lehet kérni. Ennek ellenére nem reménytelen az ügyük, hiszen Bikfalva határát is újramérettük, 90 százalékban tisztáztuk a tulajdonjogot, és maradt is fölös legelő, kaszáló, amit kimérhetünk arányosan a falubelieknek. Csakhogy ezt nem tudom elkezdeni, mert törvényértelmezési zavarok merültek fel, és várom, hogy ezek tisztázódjanak, mert nem akarok törvénytelenséget. A prefektus küldött egy körlevelet, hogy a földosztást a kérvények sorrendjében kell végezni, amit nem tartok helyesnek, jeleztem is a minisztériumnak és a visszaszolgáltatási hatóságnak, de még nem kaptam választ. Egyelőre tehát ülök a tartalékon, de ha el is kezdjük a kimérést, Vásárhelyiék előtt kétszáznál több család ügyét kell megoldanunk. Mondtam Erzsike néninek, hogy bűntényt követek el, ha kiadom nekik a jussukat a többiek előtt, lehet, hogy ezt nehéz elfogadni, de meg van kötve a kezem. Persze ők beperelhetnek, és ha a bíróság számukra kedvezően dönt, kötelező lesz végrehajtani, de nem tudom, hogy ez gyorsabb megoldás-e. Én még bízom abban, hogy sikerül szabályosan, törvényesen rendezni ezeket a földügyeket. Igaz, ezt a központi szerveknek is akarniuk kell.
