Idén nyáron ízelítőt kaptunk a jövőből. Tikkasztó hőség, pusztító viharok váltották egymást. Időjárási viszonyaink jelzik: a klímaváltozás jeleit végre kénytelenek vagyunk komolyan venni.
Magyarországon augusztus végén éltük át az idei nyár negyedik hőségriadóját. A legelsőt júniusban szenvedtük el, amely nem csak a hosszú nappalok és rövid éjszakák miatt volt különösen fullasztó, szervezetünk akkor még nem volt felkészülve a megpróbáltatásra. Hasonló jelenség a múlt század kilencvenes évei előtt ritkaságnak számított. A július 17–24. közötti időszak már nem ért minket felkészületlenül, az augusztus 7–17. közötti forró napokat azonban már mindenki nehezen viselte, nem csak az idősek és a gyerekek.
Dobogós helyünk van
Mint Lakatos Mónika klímaszakértő, a budapesti Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa elmondta, az idei az öt legmelegebb nyár közé tartozik 1901 óta, amióta a kiterjedt mérések rendelkezésre állnak Magyarországon. A július és valószínűleg az augusztus is harmadik helyre számíthat a legmelegebb nyári hónapok versenyében. A rekordok közé sorolhatjuk például azt is, hogy a budapesti megfigyelések szerint idén nyáron összesen 23 olyan nap volt a fővárosban, amely a legmagasabb fokú hőségriadó kritériumának megfelel. Ez azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet tartósan, legalább három napig meghaladta a 27 Celsius-fokot. A leghosszabb komoly hőhullám idén 10 napig tartott, hasonlóan forró, hosszú és intenzív hőhullámot 1994-ben tapasztaltunk, de 2012 nyara is igen meleg volt, akkor is több mint három hetet tettek ki a fullasztó napok. A 29, rekordszámú trópusi éjszaka szintén szokatlan volt korábban a magyar éghajlati viszonyok között, ezeken nem csökken 20 fok alá a hőmérséklet, így az éjszakai pihenés feltételei sem adottak.
Lakatos Mónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyarak melegedése egyértelmű, a kilencvenes évek előtt csak elvétve alakultak ki tartós, 27 fokot meghaladó hőhullámok. A legtöbb ilyen napot a legutóbbi nyarakon jegyezték, 2012-ben és idén, valamint 2013-ban. 2014-ben azonban más arcát mutatta a nyár, ami az éghajlati változékonyságnak tudható be.
Elöntött pincék
Ezek az adatok azért is rémisztőek, mert mint a klímaszakértő elmondta, e hőségperiódusok a városlakók számára különösen megterhelőek az úgynevezett városi hősziget jelensége miatt. Ez a sűrű beépítettség, az átszellőzés elégtelen volta, a burkolatok és az elsősorban a közlekedési és ipari tevékenység miatt fellépő légszennyezettség következtében alakulhat ki, a forróságot akár 5–10 fokkal is megemelheti a belső kerületekben, ami különösen megterhelő az egészséges szervezet számára is.
Ilyen időjárási viszonyok közepette Lakatos Mónika szerint nem ritka, hogy a forróságot orkánerejű széllel, felhőszakadásokkal és jégesővel érkező viharok söprik ki a Kárpát-medencéből. Az OMSZ veszélyjelzései ugyan lehetővé teszik, hogy ezekre felkészüljünk, de a heves események okozta károk felszámolása komoly költségekkel jár.
Közismert, hogy Magyarország a Kárpát-medence alján helyezkedik el, vizeink 95 százaléka határainkon kívülről érkezik, tehát a szomszédjainknál lehullott csapadék árvizeket okozhat nálunk az év bármely időszakában. Emellett azonban számolni kell azzal is, hogy a határainkon belül, különösen a hegyvidéki területeken leszakadó özönvízszerű esők következtében a kis patakok és erecskék hirtelen folyammá szélesedve úgynevezett villámárvizeket okozhatnak, ahogy történt ez például 2014 májusában a Börzsönyben vagy idén, az augusztus 17-ei ítéletidőben Budapesten.
Városi környezetben még pusztítóbbak lehetnek az extrém viharok következményei. Sem a csatornarendszer, sem az építkezési mód nem alkalmas arra, hogy levezesse a hatalmas mennyiségű esővizet. Ezt a vélekedést igazolják Budapesten az elöntött pincék és mélygarázsok, valamint a percek alatt járhatatlanná vált főútvonalak, mellékutcák.
A jövő forróbb lesz
Mindazonáltal az ősz beköszöntével sem lélegezhetünk fel. Lakatos Mónika úgy látja, az idei nyár csak ízelítő volt a jövő éghajlatából. Arra kell felkészülnünk, hogy a jövőben hasonlóan forró, extrém viharokkal tarkított nyarak lesznek jellemzők. Az OMSZ-ben alkalmazott éghajlati modellek azt valószínűsítik, hogy a harmadfokú hőségriadós napok száma a század közepére 2–9 nappal növekszik, a század végére pedig várhatóan 12–26 nappal több lesz belőlük évente, mint a referencia időszakában, 1961–1990 között. Ugyanakkor az éghajlat természetes változékonyságából adódóan előfordulhat, hogy akadnak majd évek, amikor az átlagosnál kevesebb lesz a hőhullám. A hőségriadós napok növekedésének területi eloszlása azonban nem tekinthető egyenletesnek, gyakrabban következnek majd be az ország délkeleti részén a modellek szerint.
Nem biztató a trópusi éjszakák számának várható növekedése sem. A modellszimulációk szerint a trópusi éjszakák száma a következő évtizedekben átlagosan 9–16 nappal, a távoli jövőben, vagyis a század végére pedig 35–37 nappal növekedhet meg.
Mint a klímaszakértő leszögezi, az idei nyár is felhívta rá a figyelmet, hogy bár az éghajlatváltozás hosszabb távú kihívás, mégis sürgős cselekvést igényel, nem hunyhatjuk be a szemünket a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb jelei előtt. Az emberi tényezők hatása egyértelmű az éghajlatra, legalábbis az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) legutóbbi, 5. értékelő jelentése szerint. Kutatások igazolják, hogy a kedvezőtlen éghajlati változások hátterében nagy valószínűséggel az emberi tevékenység áll. Az éghajlatváltozás és az üvegházhatás összefüggéseit számítógépes modellekkel igazolták, miszerint a csak természetes éghajlat-alakító tényezőkkel meghajtott modellek nem írták le a bekövetkezett melegedést, csak abban az esetben, ha az ember okozta megnövekedett üvegházhatást is figyelembe vették a modellekben.
Lakatos Mónika biztatónak látja, hogy az Egyesült Államok és Kína is késznek mutatkozik az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Bízik benne, hogy az idei decemberi klímacsúcs eredményes lesz. Elmondta, hogy az egyének és a családok is tehetnek lépéseket az ökológiai lábnyomuk csökkentésére, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás mintegy negyven százalékáért a háztartások felelősek Magyarországon. Az energiafaló készülékek lecserélése, a hőszigetelés az új éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás és az éghajlatvédelem első lépésének tekinthető. Megtételéhez segítséget jelenthet, hogy pályázati támogatás is rendelkezésre áll e célokra.
Nagy Ida (Magyar Demokrata)