A közel háromórás tárgyalást követően Daniel Constantin a sajtót is tájékoztatta arról, hogy kidolgozás alatt áll egy sürgősségi kormányhatározat, amely a kártérítések feltételrendszerét szabályozza. „A kifizetések mértéke meghatározott számítás szerint történik, erről az unió szakbizottságát is értesítjük, de a fontos kultúrák (pl. kukorica, napraforgó) támogatása nem haladja meg a 400 lejt hektáronként. A burgonya, a cukorrépa, illetve a zöldségek esetében a kártérítésnek nagyobbnak kellene lennie” – nyilatkozta a miniszter. A kifizetések időpontjáról a miniszter elmondta, attól függően változik, hogy a termelő magángazdaként vagy valamilyen jogi formában tevékenykedik. A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások előleget kapnak ebben az évben, melynek összege 300 lej körül lesz hektáronként, annak függvényében is, hogy a helyi kárfelmérő bizottságok milyen veszteséget állapítottak meg. Ezeknél viszont feltétel, hogy a növénykultúrák legyenek bebiztosítva. Ha nincs biztosítás, az uniós rendelkezések értelmében csak a kártérítési összeg felére jogosultak a gazdák. Mivel a legtöbb fizikai személy nem biztosította be növénykultúráját, az idén kifizetett előleg nem haladja meg a 200 lejt hektáronként.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek múlt héten zajlott találkozóján Románia, Lengyelország és Csehország képviselője a tanács előtt beszélt a szárazság okozta károkról. „A román termelők érdekében még egyszer hivatalosan is értesítjük az unió tanácsát, miután kész lesz az országos összesítések alapján elkészült kárfelmérés. Az uniós szabály értelmében a 2015-ös jövedelmi veszteségeket összehasonlítva az utolsó három év, 2012, 2013 és 2014 jövedelmi átlagával fizethetünk kártérítést. Ahhoz, hogy valós képet alkothassunk, szükségünk lenne minden gazdaság pénzügyi mérlegére, de nem várhatunk addig, míg ezek elkészülnek, fontos, hogy minél előbb kifizethessük az előleget. Az összegek valamikor novemberben vagy decemberben érkeznek a kérvényezők bankszámláira” – nyilatkozta a miniszter, aki egy másik megoldáson is gondolkodik. Románia ugyanis más uniós országokkal egyetemben megkapta a lehetőséget, hogy a 2015-ös évre járó területalapú támogatás egy részét előlegben saját költségvetéséből kifizesse a gazdáknak, amit jövő évben az unió visszatérít Romániának. Ebben a helyzetben a miniszter azt a megoldást látná jónak, hogy azon gazdaságok, amelyek súlyos pénzügyi veszteségeket szenvedtek a szárazság miatt, nagyobb, akár 70 százalékos előlegét kapják a területalapú támogatásnak, a többiek pedig csak felét. Ennek azonban két akadálya is van: nagyon nagy összegre, több mint 1,1 milliárd euróra lenne szükség, amely egyelőre nem áll a mezőgazdaság minisztérium rendelkezésére. Az előzetes kifizetések másik feltétele viszont az is, hogy az uniós rendelkezések értelmében csak a terepen már leellenőrzött gazdaságoknak fizethetnek előleget. A szakminiszter erre is kért feloldást, az uniós mezőgazdasági biztoshoz eljuttatott levelében felvetette, hogy az előleget az adminisztratív ellenőrzés alapján kifizethessék, így nem kellene várni a teledetekciós (szatellites felvételek alapján készült) vizsgálat elvégzéséig.