A válság után meglóduló gazdasági növekedés Romániát sem kerülte el, ezt mutatja minden statisztikai adat. Ám nem mindegy, hogy a nemzeti össztermék (GDP) növekedése miből tevődik össze. Magyarán a növekedést előidéző tényezők között milyen arányban van jelen a fogyasztás és a(z állami) beruházások. Abban minden szakértő egyetért, hogy a beruházási kiadások – jelesen az állami beruházások – növekedése a fenntartható gazdasági fejlődés alapja, míg a fogyasztás már középtávon is a növekedés egyensúlytalanságát eredményezi.
Beszédes számok
De nézzük a Ziarul financiar által is idézett számokat. 2011 óta a GDP-arányos beruházások mértéke folyamatosan csökkent. Míg a válság kellős közepén még 4,2 százalék volt, addig 2013-ra 2,5 százalékra mérséklődött ahhoz, hogy az idei év első hét hónapjában csupán 7 milliárd lejt, vagyis a GDP egy százalékát tegye ki. Ez nem kevesebb, mint tízéves mélypont, s a költségvetési többlet ellenére semmilyen folyamat nem vetíti előre az arányok változását. A helyzeten az sem javít sokat, hogy – az uniós pénzek hatékonyabb felhasználása következtében – a külső és belső forrásokból finanszírozott beruházások összességben enyhe, hat százalékos növekedést mutatnak. A költségvetési törvény értelmében egyébként a kormány ebben az évben 44,8 milliárd lejes kiadással kalkulált (állami és uniós forrásból összesen), nem kevesebb, mint húsz százalékkal többel, mint tavaly. Ehhez képest hét hónap alatt 12,5 milliárd lejt sikerült elkölteni, vagyis a tervezett beruházások felét sem valósították meg.
Az állami költségvetés kiadási oldalán tapasztalható megoszlás is folyamatosan a beruházások visszaszorítását mutatja. A válság előtti évben például a költségvetési kiadások több mint fele még beruházásra ment, hét évvel később pedig ez az arány egyharmadra mérséklődött (tavaly a GDP 7,5 százalékát költötték állami fizetésekre, a beruházásokra pedig csupán 2,5 százalék jutott). Nem csoda, hiszen a válságban tapasztalt nagy lenyirbálás után a kormány lassan „visszaadta” az állami szektorban dolgozóktól elvett béreket, sőt, fizetésemeléssel, a nyugdíjak indexálásával, az áfa csökkentésével jelentősen befolyásolta a fogyasztás növekedését. Aminek meg is lett az eredménye, három év csökkenés után 2012-ben óvatosan ugyan, de beindult a fogyasztás által generált gazdasági fejlődés.
Az eredmény: ha 2011-ben a 0,7 százalékos gazdasági növekedés még csaknem ugyanolyan mértékben származott a fogyasztás és a beruházások növekedéséből, 2014-ben a jóval magasabb, 2,8 százalékos növekedést kizárólag a fogyasztás adta, pontosabban a beruházások mértéke olyan alacsony volt, hogy önmagában nem növekedést, hanem GDP-csökkenést okozott volna. A folyamat az idei év első felében is folytatódott.
Baljós kilátások
Ilyen körülmények között gazdasági szakemberek szinte egybehangzóan a növekedés egyensúlytalanságából származó fenntarthatósági gondokat vetítik előre. Hiszen, amikor egy állami költségvetés jól teljesít, az oktatási, egészségügyi, infrastrukturális beruházásoknak és nem a fogyasztást generáló béremeléseknek, illetve egyéb intézkedéseknek kell elsődleges szerepet kapniuk. Márpedig az infrastrukturális állami beruházások elodázása a versenyszféra fejlődésének is gátat szab, a növekvő fogyasztást pedig egyértelműen a behozatalból teremti elő a piac. Erre utal egyébként a nemrég nyilvánosságra hozott kereskedelmideficit-növekedés is.
Az adótörvénykönyv módosítása, vagyis a fiskális könnyítések bevezetése – legalábbis a bejelentett és a gazdasági szakemberek többsége által támogatott szándék szerint – eredetileg ezen a helyzeten kívánt változtatni. Az eredmény azonban – bár időben átütemezve, és korántsem minden elemében – inkább a fogyasztás növekedése felé nyit.
Vagyis a gazdasági fejlődés szerkezete továbbra is egészségtelen pályán mozog, s nem mindegy, hogy a 2016-ra bejelentett hiánycél elérése hogyan valósul majd meg. Az idei első negyedévben a GDP nem remélt, 4,3 százalékkal bővült. Ám ez nagymértékben, 0,1 százalékra lassult. További intő jel, hogy az ipar növekedési dinamikája, amely a GDP 25 százalékát adja, júliusban immár az ötödik hónapja megtorpant, az első fél évben csupán 2,3 százalékkal bővült, miközben a tavalyi hasonló időszak 9 százalékos növekedést hozott.