Dobolyi Aladár mesteredző a klub életében fontos eseménynek nevezte a megemlékezést, és felkérte Bejan Andrást, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatóját, hogy nyissa meg az ünnepséget. Az igazgató elmondta: egy évtizede került kapcsolatba a szakosztállyal, és 2005-ben sikeresen pályáztak a lerobbant sporttelep felújítására. Habár a tervek rövid időn belül elkészültek, a kivitelezés pénzhiány miatt megkésett – hangsúlyozta –, de végül mégis sikerült teljesen helyreállítani az épületet kívül-belül a megyei tanfelügyelőség és Bokor Tibor jelenlegi polgármester, akkori szenátor közbenjárásával. Az iskolaigazgató elismerő szavakkal szólt Dobolyi Aladár kimagasló edzői munkásságáról, akinek sikerült kialakítania egy európai szintű sportlétesítményt, ahol minden feltétel adott a felkészülésre, a versenyekre. A sikeres edző éremkovács is, volt és jelenlegi tanítványai dicsőséget hoztak a városnak. Pörögjön a labda, Isten éltesse a negyvenéves klubot, a mestert és tanítványait – mondotta végezetül Bejan András.
A megyei tanfelügyelőség jókívánságait Farkas Csaba szakfelügyelő tolmácsolta, kiemelve, hogy Dobolyi Aladár nemcsak a szakmában, hanem mindenütt elismert, asztalitenisz-berkekben, amerre megfordul, megkérdik tőle, ismeri-e. A terem falán lévő domborművet Bejan András, Farkas Csaba és Derzsi Gyula alpolgármester leplezte le. A mozgásban lévő asztaliteniszezőt ábrázoló dombormű ütőin évszámok láthatóak, címe: És a labda pörög tovább... Vetró András az asztalitenisz fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt, emlékeztetve, hogy a szakosztály megalakulásával majdnem egy időben, ezelőtt negyvenegy éve került a kantai iskolához.
Az ünnepség a nagyteremben folytatódott, ahol a jelenlegi sportolók rövid bemutatót tartottak, majd Dobolyi Aladár emléklapot és -plakettet nyújtott át a legjobb asztaliteniszezőknek és a támogatóknak.