Újabb hét Magyar Örökség Díjat adnak át ma. A budapesti ünnepségen Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművészetét, Csók István festőművészetét, Buda Ferenc költészetét, Páskándi Géza irodalmi munkásságát, É. Kovács László néprajzi gyűjtő, múzeumalapító sokoldalú közösségi szolgálatát, a nagy hagyományú hazai autóbusz-tervezést és -gyártást, valamint P. Daczó Árpád – Lukács ferences áldozópap életművét ismerik el a díjjal.
Lukács Miklós és Balogh Kálmán „képesek új fejezetet nyitni egy csaknem másfél évszázados hangszerhungarikum, a pedálos hangversenycimbalom történetében” – olvasható Liber Endre népzenész méltatásában.
„Csók István szeretett festményeivel gyönyörködtetni, örömöt, szépséget sugározni. Szeretett alkotni és boldoggá tette, ha képeivel mosolyt csalhatott közönsége arcára” – írta Rodics Eszter múzeumpedagógus, a Csók István-emlékév főszervezője.
Buda Ferenc költészetét Füzi László irodalomtörténész jellemzi: „verseit a végsőkig lecsupaszítja, eltűnik róluk mindaz, ami fölösleges, hatásuknak ez az egyik titka, a fölöslegesség tagadása.”
Dávid Gyula irodalomtörténész arra hívja fel a figyelmet, hogy Páskándi Géza utolsó éveiben „a költői, prózai és drámai művek mellett a gondolkodás új és izgalmas útjain járó esszék és alkotáselméleti tanulmányok sorában a költői nyelv és eszközök titkait boncolgatja”, de írói hagyatékának ez a része még sok tekintetben ismeretlen és feldolgozatlan.
Takács János egyetemi tanár azt emeli ki, hogy „a 120 éves hagyományokkal rendelkező hazai autóbuszgyártás termékei az egész nemzet számára értéket hordoznak, munkahelyeket teremthetnek és megalapozhatják gazdasági fellendülésünket.”
„Példás ember É. Kovács László. Talán nem távoli, s nem erőltetett a párhuzam a kalotaszegi, sztánai Varjúvár és a gömöri, gömörszőlősi Kakasvár, illetve gazdáik, Kós Károly és É. Kovács László között. Az elkötelezett, sokoldalú szolgálat, a vállalás indokolja ennek felvetését” – mutat rá laudációjában B. Kovács István történész, muzeológus.
P. Daczó Árpád – Lukács ferences áldozópap tevékenységéről Takács György néprajzkutató így vélekedik: „Lukács atya néprajzi tevékenysége egybeesik a katolikus egyház missziós és modernizációs törekvésével, mely szerint a keresztény tradíció és a szakrális néphagyomány felemeli, istápolja, erősíti egymást.”
A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
