Védvonal épül a magyar–horvát határon

2015. szeptember 19., szombat, Közélet

Péntekre virradó éjszaka megkezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése a magyar–horvát határon, a kerítést 41 kilométeren építik ki, és az első védvonal még a nap folyamán el is készül – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggel. A nap folyamán a horvát miniszterelnök leszögezte: Zágráb nem akarja feltartóztatni a migránsokat, bejelentésével sokkolta a horvát ellenzéket, de a politikus viselkedését szánalmasnak minősítette Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is.

  • Horvát busszal érkezett illegális bevándorlók várakoznak Beremenden, a magyar–horvát határátkelőnél. FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
    Horvát busszal érkezett illegális bevándorlók várakoznak Beremenden, a magyar–horvát határátkelőnél. FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS

Horvátországból tegnap ingyenesen buszokkal szállították a migránsokat a magyar határra. Miután Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kijelentette, nem regisztrálják többé a migránsokat, és oda mehetnek, ahová akarnak, a magyar határhoz közeli Pélmonostorról (Beli Monastir) és a horvát–szerb határon lévő Tovarnikról ingyenes buszok indultak az illegális határátlépőkkel a beremendi határátkelőre.
„Ugyanazt az akciót kell végrehajtani, mint amit végrehajtottunk a szerb–magyar határon” – mondta a reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor, közölve, hogy több száz rendőrt és katonát vezényeltek a magyar–horvát határhoz. A nyugat-balkáni embercsempész-útvonal fennmaradt: Ma­gyarország ugyan meg tudja védeni a magyar–szerb határt, de ez nem szüntette meg a bevándorlóáradat utánpótlását – tette hozzá.
„Nincs olyan homokbucka, vakondtúrás, amely mögé el lehetne bújni úgy, hogy azt remélhetné valaki, törvénytelen módon bejuthat Magyarország területére” – fogalmazott Orbán Viktor. Arról is beszélt a rádióinterjúban, hogy a magyar hatóságok már fogtak terroristát. Mint fogalmazott: „Tudjuk, kik szervezték a magyar állammal szembeni támadást szerb területről.” Hozzátette, az akciót arab és angol nyelven irányították hangosbemondókból, „megszervezett médiaháttérrel”. A szerdai röszkei eseményeket úgy kommentálta: Szerbia irányából egy felfegyverkezett támadás érte Magyarországot és a határt védő, valamint az emberiesség szabályait a legteljesebb mértékben figyelembe vevő magyar rendőröket, amit Szerbia meg sem próbált megakadályozni.
Autóbuszokkal vitték el a Baranya megyei Beremendről azokat a migránsokat, akik tegnap délután lépték át a magyar–horvát határt, becslések szerint a magyar hatóságok mintegy 1500 migránst engedtek be Magyarországra a beremendi határátkelőhelyen keresztül. A migránsokat a horvátok csaknem húsz busszal vitték a határállomáshoz, onnan az átkelőhelyre gyalog mentek be, innen pedig magyar „kék buszokkal” szállították őket tovább.
Győztek

az embercsempészek
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az embercsempészek legyőzték Horvátországot, és Magyarország számára most a magyar–horvát határ megvédése a kérdés. Lázár János tegnap arról is beszélt: a migrációs hullám megállítására az lett volna a szerencsés, ha Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Magyarország közösen zárta volna le határait.
Horvátország ahelyett, hogy ellátná a bevándorlókat – regisztráció nélkül, tehát nem megfelelve az uniós jogszabályoknak –, autóbuszokkal a magyar határra szállítja őket – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Belgrádban. A politikus szerb vezetőkkel folytatott megbeszélését követően elmondta: a horvát rendőrtisztek azt mondják, hogy erről az intézkedésről a horvát és a magyar belügyminiszter megegyezett. „Ez hazugság, soha nem egyeztünk meg ilyenben” – szögezte le.
A legnagyobb horvát ellenzéki pártot, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösséget sokkolta a miniszterelnök bejelentése a migránsválság megoldásáról. Gordan Jadrankovic szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Horvátországot egy „eltévelyedett ember” vezeti, aki nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. Figyelmeztetett, hogy a helyzet kaotikussá vált, a miniszterelnök pedig ahelyett, hogy megoldaná, leszámol, fenyegetőzik és vádaskodik.

Német–török egyeztetés
Diplomáciai offenzívát indított Németország Törökországban az európai menekültválság átfogó kezelésé­nek részeként: Angela Merkel kancellár az utóbbi napokban több alkalommal konzultált az ankarai vezetéssel, tegnap pedig Frank-Walter Steinme­ier tárgyalt a török fővárosban. Angela Merkel a héten telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel és Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel is, és több nyilatkozatában rámutatott Törökország kiemelkedő szerepére.
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a 2013-as hivatalba lépése óta negyedszer látogatott el Ankarába. A pénteki út előtt kiemelte: Törökországnak kulcsszerepe van a menekültválság és a szíriai polgárháború rendezésében.
Hírmagyarázók szerint Ber­lin várhatóan egy sor ügyben kér támogatást a török vezetéstől. Például javítani kell a Törökországban menedékre talált, nagyjából kétmillió szíriai menekült helyzetén. Az EU felé igyekvő menekültek nagy része azonban nem Törökországból, hanem libanoni vagy jordániai menekülttáborokból indul el, de Törökországon keresztül tart az uniós határok féle, éppen úgy, mint sok még távolabbról, például Afganisztánból elindult menekült. A Törökországon keresztül vezető utat pedig egyebek között azért választják, mert az országban kiterjedt embercsempész-hálózatok működnek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 604
szavazógép
2015-09-19: Közélet - Szekeres Attila:

Kérdéses a képtár sorsa

Három éve nem látogatható a Székely Nemzeti Múzeum egységeként működő sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár. A felújítás leállt. Nem lenne sok hátra, de jogilag még nem rendezhető az ügy. Közben a belső munka nem szünetel, megtörtént a képek digitalizálása.
2015-09-19: Közélet - Bokor Gábor:

Állandó mozi lesz Kovásznán

Végleges átadás előtt áll a kovásznai művelődési központ. Az intézmény már két éve működik, hivatalosan azért nem avatták fel eddig, mert az építőcégnek ki kellett javítania az időközben észlelt hibákat, hiányosságokat – köztük teljesíteni a tűzvédelmi előírásokat. Amint befejezik a javítást, a finanszírozást lehetővé tevő pályázat előírásai szerint a központban állandó filmvetítést kell szervezni, moziként is működtetni az intézményt.