Mózes László
A menekültügyi válság ügyében próbálnak valamiféle kompromisszumos megoldást találni az Európai Unió vezető politikusai, mérsékelt sikerrel. Vitát szított már az a javaslat is, miszerint a menekültek befogadását elutasító tagállamoknak fizetniük kellene – és nem is keveset, egy tegnap elutasított felvetés szerint a migránsok befogadása alól mentesülni lehetett volna fejenként 6500 euró befizetésével! –, de a huszonnyolc uniós tagállam vélhetően a kvótarendszer részleteiben is nehezen fog dűlőre jutni, több állam is ellenzi a százhúszezer menekült kötelező szétosztását.
Ráadásul Brüsszelben is dereng már, az EU menekültügyi gondjait nem oldja meg a kvótarendszer.
Hétfőn nagyköveti szinten tárgyaltak, nem jutottak megállapodásra, aztán tegnap reggel újrakezdték, délután pedig az uniós belügyminiszterek tanácsa folytatta. A magyar álláspont következetes és jól ismert: Budapest ellenzi a kvótarendszert, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap úgy fogalmazott, időpocsékolás vitázni arról. De a menekültek elosztását elutasítja Prága is, Csehország álláspontjáról beszélt tegnap Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. „A cseh kormány meg kívánja őrizni önállóságát a migrációs problémák kezelésében”, mert „a kvóták semmiképpen sem oldják meg a problémákat, azokat keletkezésük helyszínén, a gyökereknél kell kezelni”. A cseh kormányfő nyilatkozata – hogy ne csak a magyarokat idézzük – egyrészt azt mutatja, hogy az EU néhány tagállama határozottan kiáll Brüsszellel szembeni önrendelkezési joga mellett, másrészt nem elégednek meg a tüneti kezeléssel, hanem a menekültválság okainak kezelését akarják. Ehhez persze egy-egy uniós ország önmagában kevés, sőt, maga az unió is kevés, ehhez már Törökország, Oroszország és az Egyesült Államok akarata, ereje is szükséges. És szerencsére látszanak a szélesebb körű összefogásra utaló jelek is. A feleknek érdekeiket rangsorolva kellene dönteniük, s a tét nem csak a több millió közel-keleti menekült. A híradások arról is szólnak, a szíriai migránsok egy része iskolázott, és viszonylag jó életszínvonalon élt otthon, tehát legjobb lenne törökországi menekülttáborokban tartani őket, hogy visszatérhessenek otthonaikba, mihelyt ez lehetségessé válik.
Több német baki után tegnap a kancellár végre arról beszélt, meg kell szüntetni az európai menekültválság kiváltó okait. Angela Merkel azt mondta, „megtanuljuk, hogy az is befolyásolja életünket, ha valahol máshol történik valami szörnyűség, és ezen nem tudunk változtatni kerítések építésével”. Igaza van: a migrációs hullám okainak felszámolásában valóban nem segít a kerítés, ám ha az európai politikusok végre átlátnának a kerítésen, akkor máris közelebb lennénk a megoldáshoz.
