A megjelenteket Vincze Lóránt ötletgazda, az RMDSZ külügyi titkára köszöntötte, aki egyebek mellett elmondta: mivel tavaly óta új pénzügyi időszak kezdődött az Európai Uniós támogatásokat illetően, és a változásokat meg kell ismerni, az ifjúsági és civil szervezetek számára pedig segítséget kell nyújtani ezen a téren, ugyanis ez a csoport az, amelynek tagjai nem feltétlenül rendelkeznek elegendő eszközzel, hogy az információkat begyűjtsék, illetve ezen szervezetek számára a legfontosabb a tevékenységük szempontjából, hogy a pályázati lehetőségekkel éljenek. A hét városban megszervezett konferencia révén nekik akartak segítséget nyújtani – tette hozzá. Vincze Lóránt szerint sikernek könyvelhető el, hogy mintegy ötszáz részvevője volt a konferenciasorozatnak.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a pályázás fontosságát hangsúlyozta, különös tekintettel arra, hogy az uniótól háromszor annyi pénzt lehetett lehívni, mint amennyit Románia tagságként befizet. Az elnök ugyanakkor figyelmeztette a fiatalokat, hogy alapos munkát kell végezni a pénzek hatékony lehívásához. Tamás Sándor továbbá a megyében éppen uniós forrásokból megvalósuló beruházásokról számolt még be, emlékeztetve, hogy az idei év költségvetése fejlesztésre fordítható részének kilencven százaléka brüsszeli forrásokból származik.
A szervezők részéről Grabán Zsolt Attila igazgató szólt, egyrészt ismertetve a 2010-ben létrejött szervezetet, amelyet mint az RMDSZ tudományos háttérintézményét határozta meg, és amely emellett a fiatal politikai generáció, a politikai utánpótlás képzésében, felkészítésében is szerepet vállal. Ennek részeként a brüsszeli Martens központtal közösen szervezett programok sorába tartozik a Fedezzük fel! konferenciasorozat is.
A fiatalok nevében Oltean Csongor, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke egyebek mellett ismertette: Háromszék kifejezetten jól áll az ifjúság által lehívott uniós támogatások terén. Eszerint a 2007–2013. közötti pályázati időszakban ötven ilyen projekt zajlott a megyében, mindegyike nemzetközi jellegű. Oltean Csongor hozzátette: azt tapasztalták, hogy könnyebben boldogulnak a munkaerőpiacon azok a fiatalok, akik előzőleg már részt vettek ilyen jellegű pályázatok lebonyolításában.
Szavics Petra volt európai ügyi államtitkár az Operatív Programokba belefoglalt, a civil szervezetek és a fiatalok által elérhető pályázati lehetőségekről beszélt, illetve a közvetlen finanszírozású programokról is szót ejtett. Mint kiderült, az előbbi területen több lehetőség is van a civil szféra számára, és jelentős támogatások nyerhetőek el. Komoly összegek elsősorban szociális problémák közvetett orvoslására hívhatók le, így az állástalan fiatalok, illetve a tartósan állástalanok megsegítésére, de akár a szociális infrastruktúra bővítésére. Emellett a műemlékvédelmi projektekkel, illetve az eddig Leader néven ismert közösségvezérelt helyi fejlesztési elképzelésekkel is pályázhatnak a civilek. Szavics ugyanakkor az uniós társadalmi és kulturális kohézióját szolgáló két finanszírozási lehetőségről is beszélt: a Kreatív Európa, illetve az Európa a polgárokért programról, valamint röviden a kizárólag a fiataloknak szóló Eramus+ programot is ismertette. Utóbbiról gyakorlati tudnivalókkal Grüman Éva, a HITI önkéntes központ vezetője szolgált bővebben.
A konferencia gyakorlati szempontból talán egyik leghasznosabb előadását Koreck Mária, a Maros megyei Divers Egyesület vezetője tartotta, aki egyfajta pályázati algoritmust vázolt fel az ötlettől a megvalósításig. Az előadás érdekessége, hogy egy civil szervezet szempontjából vette végig az egész folyamatot, hangsúlyt fektetve a különböző buktatókra, a pályázat benyújtásától egészen az utolsó elszámolásig. Mint kiderült: sok esetben a civil szervezet önmagában kevés ahhoz, hogy valóban hatékony projekteket bonyolítson le, általában erős közszférabeli partnerekkel lehet hatékony eredményeket elérni, például a szociális projektek terén.