Romja között „kígyók élnek, amelyek gyémántkövet fújnak” – tartja egy helyi hiedelemmonda. Lisznyó már 1332-ben önálló település volt. Határából kőeszközök kerültek a múzeumba. Középkori templomát átépítették, de még őrzi a gótika emlékeit. Műemlék harangját 1693-ban öntötték Brassóban. Innen származott Lisznyai Damó Kálmán (1823–1863) költő, Petőfi kortársa. Itt született Lisznyai Kovács Pál (1630–1695) krónikaíró és Dáncsuly András (sz. 1921) hazai pedagógiai szakíró. A patak felső folyásán alakult ki Lisznyópatak. Itt kénes gyógyvíz tör a felszínre, ezért a múltban látogatott fürdőhelyként működött. A helység fölé emelkedő Borzos-hegy tetején található a feltételezetten kora középkori eredetű legendás Barabás vára (6), s a hegyvonulat előfokán Törökvár. Mindkettő a környékbeliek rejtekhelye lehetett a tatárdúlások idején. A szomszédos Sepsimagyaróson restaurált és berendezett falusi székely lakóház látogatható. Itt született Kóréh Ferenc (1910–1996), lapunk elődje, a Székely Nép egykori főszerkesztője, nevét emléktábla őrzi. A falu közelében, az Ivánka alatt húzódik a Homárka, határából római leletek, kerámia vízvezetékcsövek kerültek napvilágra. A szabadságért küzdő helyiek emlékét őrző Kuruchalom feltételezett tömegsír. Szacsva két turisztikai objektuma a középkori Szacsvai vár (12) és egy régi kápolna helyén épült XVIII. századi késő barokk templom 1791-ben készült népi-reneszánsz virágindás kazettás mennyezetével. A helységen halad át a Rétyi Nyír rezervációt a Szeredő-ponkkal összekötő piros kereszt turistajelzés. Egy szakaszon ezzel párhuzamosan fut a piros ponttal jelölt turistaösvény, amely Kispatakról indul, s a Pro Natura-forrás érintésével visszatér a kispataki Borzvárához (16). Olyan adat is van, miszerint itt az őskori telepre a kora középkorban várerőd épült (Pogányvár). A Szeredő-ponkon halad át a kelet felől errefelé tartó piros sáv fő gerincjelzés. Ebből sárga pont vezet Szacsva várához, kék háromszög Lisznyópatakra, kék pont Dobollóra, majd a Piliskén át ide és vissza. Ugyancsak a ponkra vezet föl a Nagypatakról induló és oda visszatérő sárga pont jelzés. Jelkulcs: 2. Tópataka 3. Csuklyon pataka, 4. Patakfej kútja, 5. Hideg- és Szőkekút, 7. Fehérárok kútja, 8. Csukron, 9. Mészke vára, 10. Füvenyes, 11. Vadalmafa pusztája, 13. Jádzó-puszta, 14. Komlós kútja, Kk – Küpüskút, H – Hegymege (Pólyatető), Ma – Magyarhegy, Pi – Pisztrángos p., Kp – Kispiliske -Ş – Şerban-puszta, Cs – Csuklyon, V – Volloncs-patak, Sz – Szép-patak, E – Esztenamező teteje, Kh – Kárhágó, Sz – Szeredő-forrás, KK – Kétkerék árka, L – Lapos árka, U – Úttalan árka, N – Nádas p., Sz – Szénégető p., T – Törös-puszta, M – Mogyorós-puszta, O – Oldalak pusztája kútja.

A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail-címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.