Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) arra hivatkozva kérte a parlamenttől a kormány leváltását, hogy a bíróság elé állított kormányfő az egész nemzetet kompromittálja, és mérhetetlen károkat okoz Románia megítélésének. Az indítvány szerint volt már rá eset, hogy „külföldi miniszterek gúnyt űztek román kollégáikból a vádlottak padján ülő kormányfő miatt”. Az NLP úgy véli, nem írhat alá jogszabályokat egy olyan kormányfő, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak, nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé. Az ellenzéki párt felszólította a koalíciós pártok vezetőit, hogy határolódjanak el Pontától, ne váljanak „bűntársaivá”.
Victor Ponta parlamenti beszédét arra építette, hogy az NLP-nek nincs erkölcsi alapja leváltását kezdeményezni, mert sok ellenzéki politikust is korrupcióval gyanúsít az igazságszolgáltatás. Szerinte az NLP nem képes „igazi ellenzéki pártként” a kormány tevékenységét bírálni és alternatív programot felmutatni, hanem azt várja, hogy az ügyészek kaparják ki számára a gesztenyét. A parlamenti vita idején a liberálisok több ezer – buszokkal Bukarestbe szállított – szimpatizánsa követelte a törvényhozás bejáratánál Ponta leváltását. A koalíció pártjai kiálltak Ponta mellett: a kormányoldal törvényhozói nem is vettek részt a titkos szavazáson. Az ellenzék kormánybuktatási indítványát az RMDSZ törvényhozói viszont támogatták. Kelemen Hunor felszólalásában előzőleg rámutatott: az RMDSZ nem a – kizárólag a kormányfő bírósági ügyével foglalkozó – bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, hanem a kormány ellen. Rámutatott: a parlamentbeli politikai szavazásnak még csak sugallnia sem szabadna azt, hogy egy, a bírók asztalán lévő iratcsomót értelmez. „Az RMDSZ veszélyes ürügynek tekinti annak elfogadását, hogy kormányváltás lehetséges olyan vádak alapján, amelyeknek nincs közük a kormányzati tevékenységhez” – mondta Kelemen Hunor. A szövetség elnöke a kormány tevékenységéhez kapcsolódó kifogásokat fogalmazott meg: a nem létező fejlesztési beruházásokat, a központi közigazgatás irányvesztettségét, a kormány olyan jellegű intézkedéseit, amelyek a különböző társadalmi rétegek között szakadékot és feszültséget idéznek elő. Végezetül kifejezte reményét, hogy a hatalom nem fogja az RMDSZ szavazóit büntetni, amiért a magyar törvényhozók megszavazták a bizalmatlansági indítványt.
Az RMDSZ döntését Victor Ponta úgy értékelte, „ez egy logikai törés” a szövetség vezetőinek hozzáállásában, ők ugyanis minden alkalommal elutasították a politikum beavatkozását az igazságszolgáltatásba, holott az ellenzék által benyújtott indítvány „éppen az ellenkezője” annak, amiről az RMDSZ mindig beszélt. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ideiglenes elnöke pedig azt mondta, nem érti, hogy amikor Kelemen Hunor elnök a kormányt bírálja, az egész kabinetre érti, vagy az RMDSZ tagjai – a szövetségnek ugyanis még mindig van képviselete a fontos kormányzati struktúrákban – kivételek.
A bizalmatlansági indítványt 207 törvényhozó szavazta meg. A kormány leváltásához 276 voksra lett volna szükség. Victor Ponta a szavazást követően azt nyilatkozta, az „minden szempontból kudarc volt”, ő pedig úgy döntött, többé nem vesz részt „hasztalan politikai csatákban”, és minden energiájával a „kormányzati tevékenységre” koncentrál.