A kormány elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat. A javaslatokat a tartományokkal az előző héten kötött megállapodás alapján készítették elő, és elfogadásukra előrehozták az eredetileg szerdára tervezett kormányülést. Az indítványokat gyorsított eljárással tárgyalja a törvényhozás mindkét háza (Bundestag, Bundesrat). A kormánykoalíció a tartományokat képviselő Bundesratban az ellenzék támogatására szorul. A tervek szerint az új szabályok november 1-jén lépnek életbe.
A jelenleg átlagosan 5,4 hónapig tartó menekültügyi eljárásokat egyebek között a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal létszámának növelésével és informatikai fejlesztéssel igyekeznek gyorsítani. A rossz ösztönzők kiküszöbölését célozza, hogy a pénzbeli juttatás arányát az ésszerűség határain belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentik, a természetbeni juttatás arányát pedig emelik az eljárás első időszakában, amikor a menedékkérő valamely tartományi központi befogadóállomáson kap elhelyezést. A készpénztámogatást legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki.
Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országgal, Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik a biztonságosnak ítélt országok körét. Az intézkedéstől azt remélik, hogy csökken a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkániak száma, és gyorsabban haza lehet telepíteni ezeknek az országoknak az állampolgárait.
A szövetségi kormány 2016-tól új rendszerben támogatja pénzügyileg a menedékkérők és menekültek ellátásáért felelős tartományokat. A rögzített összegű támogatás helyett menedékkérőnként havonta 670 eurót biztosítanak a tartományoknak a regisztrációtól a menedékjogi kérelem jogerős elbírálásáig tartó időszakra. A kormány arról is döntött, hogy 2016-tól 2019-ig évente az eddig tervezett 518,2 millió euró mellett további 500 millióval támogatja a szociális lakások építését – amelyekből jelenleg nagyjából 1,4 millió van –, hogy megelőzze az ingatlanpiaci feszültséget, amely a menekültek nagy száma miatt alakulhat ki. A menekültek integrációját a jogszabályok mellett rendeletek módosításával is igyekeznek elősegíteni. Az úgynevezett integrációs kurzusokat – amelyeken német nyelvi és országismereti órákat tartanak – megnyitják mindazon menedékkérők és az úgynevezett befogadott státusban lévő kérelmezők előtt, akik várhatóan hosszabb távon maradhatnak az országban, és lazítják a menedékkérőkre vonatkozó munkavállalási korlátozásokat is.
A menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgáló, tervezett lépések közé tartozik, hogy a hatóságok nem közlik előre az ország elhagyását előíró határozat végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett a kitoloncolás előtt eltűnjön.

Lázongó bajorok
Egyáltalán nem csökken a migrációs nyomás Bajorországon, most is naponta több ezer menekült érkezik, ezért a tartomány vezetése keményebb önálló lépéseket tervez – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap értesülései szerint az egy­előre még nem konkretizált tervek közé tartozik, hogy tranzitzónát alakítanának ki az osztrák–német határon, és ott bírálnák el a menedékjogi kérelmeket. A nyilvánvalóan gazdasági menekülteket be sem engednék az országba, már a határon visszafordítanák őket. A lap értesülései szerint ezeket az eszközöket mérlegelték a Bajor Szabadállam kormányának tegnapi ülésén. Horst Seehofer, a keresztényszociális unió Orbán Viktorral szimpatizáló tartományi kormányfője az értesüléseket nem kívánta kommentálni, csak annyit mondott: rendkívüli intézkedésekre van szükség, amelyeket Bajorország önállóan tenne meg. A további lépésekről október 9-én tárgyalna a tartományi miniszterek tanácsa. Szeptember eleje óta 169 400 menekült érkezett Bajorországba. Csak hétfőn 10 ezren jöttek. Korábban egész évben nem jött ennyi menedékkérő. Seehofer szerint ez jól mutatja, hogy az események túlhaladták a normális kereteket.