Harapós kedvet hozott az őszi időjárás a sepsiszentgyörgyi tanács néhány tagjának: a tegnapi ülésen többször is felcsaptak az indulatok. A legnagyobb vita az Európa kulturális fővárosa 2021 pályázat miatt tört ki, és hárman következetesen ellene szavaztak az ezzel kapcsolatos határozattervezeteknek, amelyeket mind Kovászna, mind Hargita megye tanácsa egyöntetűen támogatott.
Természetesen az SZDP-s Rodica Pârvan talált kifogásolnivalót a Terra Siculorum 2021 egyesületben: miután kijelentette, hogy örvend a megyeszékhely „nemes perspektívájú” kezdeményezésének, sérelmezte, hogy későn kapták kézhez a szavazásra bocsátott szöveget, és emiatt bizonyos hátsó szándékokra következtet. Nem érti, mit keres a város pályázatában a megye és pláne a szomszéd megye: szerinte ezt a kiterjesztést csak az indokolja, hogy így akarják igazolni az „úgynevezett Székelyföldet”, amelyben ő nem találja meg magát. Nem tetszik neki a latin elnevezés sem, mert „románul csúnyán hangzik”, és megtévesztő is: talán latin eredetet kívánnak ezzel felvállalni?
Részt vettem a Kovászna és a Hargita megyei tanács ülésén is, és kellemesen lepett meg, hogy mindkét testület egyhangúan felvállalta a kultúrfővárosi pályázathoz szükséges egyesület létrehozását és a fenntartásával járó anyagi terheket – így kezdte válaszát Antal Árpád polgármester. Emlékeztetett: már az elején, két évvel ezelőtt kijelentette, hogy az egész Székelyföld nevében száll versenybe, s bár az uniós szabályzat értelmében csak egy település nevezhet be, megteheti a térség nevében. Ugyanúgy jár el Craiova is, amely egész Olténia nevében pályázik, ami szintén nem közigazgatási egység, és nem is csak oltyánok népesítik be, ahogy Székelyföldön sem csupán székelyek élnek. A területet nevezik így, a latin nevet pedig azért tartották jónak, mert az elbíráló bizottság tagjai más-más országok polgárai, és a latin nyelv mindenkinek mond valamit. Nem a származásról van szó, és nem kell nekünk igazolni semmit, ami létezik: Erdély első, Johannes Honterus által 1532-ben készített térképén már az szerepel, hogy ezen a vidéken székelyek („siculi”) laknak. Mi nem beszélünk „úgynevezett” Bukovináról vagy Mócföldről vagy Moldváról, nem vitatjuk létüket, amiért törvény nem tud róluk. Próbáljunk a 21. század valóságában élni, népszerűsítsük saját értékeinket, nyerjünk a felemelkedésével, és örvendjünk neki mindannyian.
Ezen a vidéken századokon át latinul miséztek, akkor is, amikor az ortodoxok még szláv nyelvű szertartásokon dicsérték a fennvalót – hozott fel egy érvet az egyesület neve mellett az MPP-s Bálint József is, mire Rodica Pârvan azzal vágott vissza: „úgy látszik, különböző történelmeken dolgozunk”. Az utóbbi időben egyre több román történész szólalt fel a tankönyvek hamisított történelme ellen – mondta végül Antal Árpád, és ezek után jelölték a város képviselőit az egyesületbe. Az NLP-s Mădălin Guruianu, valamint az RMDSZ-es Magyarósi Imola és Zsigmond József egyként tizenöt igen és három nem szavazatot kapott (egy-egy tartózkodás mellett), a városimázs iroda kapcsolattartással megbízott munkatársa, Knopp Ildikó azonban 17 igent. Kicsit később a kultúrfővárosi pályázat benyújtását, illetve az 5,3 millió euróra becsült költségeket (amelyből 2016-ban 0,1 milliót költenek el, a többit csak akkor – 2022-ig elosztva –, ha megnyerjük a versenyt) 16-on szavazták meg, és ugyancsak hárman ellenezték. Az Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázatot napokon belül, október 10-én nyújtja be Sepsiszentgyörgy.
