Egyetlen székelyföldi, erdélyi gyermek sem nőtt fel Benedek Elek meséi nélkül – hangsúlyozták polgári és egyházi elöljárók a kisbaconi meseóriás máig érzékelhető hatását tegnap a sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Napközi Otthon udvarán, Elek apó mellszobrának avatóján.
Varga Gábor, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével 2012-ben kitüntetett dombóvári keramikus művész alkotása a Szent Gellért Lovagrend erdélyi tagozata adományaként néhány éve került a sepsiszentgyörgyi óvodába, méltó helyére tegnap, a magyar népmese napján. A közel embermagasságú talapzatot Száraz Gabriella tervezte, előfalán annak a százéves diófának a rajza látható, amely jelenleg is dísze az óvoda udvarának.
A szoboravatón Pethő Enikő óvodaigazgató azokról az elődökről beszélt, akik fontosnak tartották az értékek fenntartását, Szőcs Imola, a háromszéki magyar óvodai oktatásért felelős tanfelügyelő a mese összetartó erejét említette, Sztakics Éva alpolgármester Benedek Elek család- és szülőföldszeretetét emelte ki, Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége részéről gratulált az első sepsiszentgyörgyi Benedek Elek-szobor állítóinak, Magyarósi Imola, az óvoda vezetőtanácsi tagja az intézményben zajló közösségi munkáért mondott köszönetet, Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója Benedek Elek pályafutásának néhány fontos mozzanatát ismertette.
A nagy mesemondó, meseíró, lapszerkesztő, író, országgyűlési képviselő szobrának avatóján verssel, mesével és énekkel működtek közre az óvodások, felszentelte Dávid György római katolikus plébános, és megáldotta Bucsi Zsolt református lelkész, az alkalomhoz illő szobortörténeti mesét Prezsmer Imola korábbi óvodai tanfelügyelő fogalmazta meg, aki nemcsak kezdeményezője, de mindvégig segítője is volt annak, hogy Elek apó Sepsiszentgyörgyön is itthon legyen, hogy a róla elnevezett óvoda évente megszervezze a háromszéki óvodások mesemondó versenyét.
