Az éppen tisztségben lévő miniszter asszonyt a tárca két korábbi vezetője, Borbély László, valamint Korodi Attila is elkísérte, rajtuk kívül nagyjából mindenki jelen volt, akinek köze volt a tulajdonképpen tízéves múltra visszatekintő projekt kivitelezéséhez. Házigazdaként Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszerek Fejlesztési Egyesületének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, egyebek mellett elmondva: két év hátrányból indultak – a finanszírozási szerződés aláírása ennyit csúszott –, majd újabb két évbe került, amíg a kivitelezési versenytárgyalásokat sikerült pereken keresztül valahogy lebonyolítani, ennek ellenére a telep elkészült, és ezáltal Háromszék hulladékgondjai negyven évig megoldhatóvá váltak. Hátravan ugyanakkor egy nagy kihívás, a működtetés biztosítása, ennek érdekében reményeik szerint végre pár héten belül sikerül kiírni a versenytárgyalást – tette hozzá Ambrus József, aki egyúttal az önkormányzati vezetőknek is köszönetet mondott, hogy megértették a beruházás jelentőségét, és melléálltak. Az elnök által említett bürokratikus akadályokat a további felszólalók is felhozták, elsősorban a közbeszerzést illetően hangzott el több kritika, de a működtetés biztosítása körüli viszásságokról is szó esett. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke egyebek mellett visszatért a kivitelezési versenytárgyalás körüli problémákra, kifejtve: közel tíz évbe tellett, hogy megvalósulhasson a központ megépítése és a megyében eddig létező, nem megfelelő hulladéklerakók lezárása. Az elnök rámutatott: a törvényes ellentmondások nyomán egyebek mellett olyan kompromisszumokba voltak kénytelenek beleegyezni, mint a sokkal alacsonyabb kivitelezési költségek (az eredeti ár 56 százalékáért – 16 millió euróért  – készült el végül a telep, miután több mint 530 napot vett fel a kivitelező kiválasztása). Háromszéken mindezek ellenére a decemberi határidő előtt sikerült mindent lezárni, ami az élvonalba emelte a megyét ezen a téren – tette hozzá Tamás Sándor.
Graţiela Gavrilescu a projektben részt vevőknek szóló dicséreten túl a hulladékgazdálkodás anomáliáiról is beszélt. A tárcavezető szerint elfogadhatatlan, hogy a megépült korszerű létesítményeket nem lehet használni, mivel a működtetést lehetetlen megoldani, és más megyékbe kell szállítani a szemetet – amint történik az Háromszék esetében is –, amely egyrészt környezetszennyező, de egyben az adófizetők zsebére is megy. Gavrilescu elmondta, találkozót kezdeményeztek az európai projektek minisztériumával közösen, amely során a Közbeszerzéseket Felügyelő Hatóság és a Versenytanács vezetőinek javasolni fogják, hogy hagyják jóvá átmenetileg, hogy legtöbb egy évig az önkormányzati tulajdonban lévő köztisztasági vállalat működtesse az új hulladéklerakót, mindaddig, amíg a korszerű telepek helyzetét nem rendezik. „A kormány jelenleg is próbál tenni a közbeszerzés körüli gondok ellen, a jogszabály-módosítás révén remélik, valamelyest sikerül könnyíteni a jelenlegi helyzeten” – tette hozzá.
A tárcavezetőt felszólalásban követő Borbély László, illetve Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselők, volt környezetvédelmi miniszterek mindketten arról értekeztek, hogy a működtetés terén más megoldást kellene találni, mint amit a jelenlegi törvények lehetővé tesznek. Borbély úgy vélte, önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozásnak kellene megoldania a működtetést, különben a versenytárgyalások oda vezethetnek, hogy akár évekig nem lehet majd használni a telepet, mint történik ez Maros megyében már majdnem két éve. Borbély egyébként arra is kitért, hogy Románia 2012 óta közel 5 milliárd euró értékben írt alá finanszírozási szerződést a vízszolgáltatás és hulladékkezelés területén, de belföldi törvényes keretek miatt ezeknek az összegeknek egy része nem volt lehívható. Korodi Attila markánsabban fogalmazott: teljességgel helytelen a román állam álláspontja, hogy magánvállalkozásnak adja át a működtetést, a szabadpiaci verseny szabályai szerint. A fő probléma, hogy ezek a szakvállalatok – amelyekből egyébként sincs túl sok – a nyereségre hajtanak, így a kitűzött célok – a szelektív gyűjtés elterjedése, a hulladéktárolókba jutó értékesíthető szemét mennyiségének csökkentése – megvalósítása nem érdekük. Egy önkormányzati kézben lévő egyesületnél, szakvállalatnál ez nem tevődik fel, amint az sem, hogy feltétlenül a magas árszabás legyen a cél, a magánvállalat esetében pedig nem igazán kerülhető el. Korodi úgy véli, a közvetlen odaítélés lenne az ésszerű és a lakosság szempontjából előnyös megoldás, viszont míg ezt Brüsszel még korábban jóváhagyta, az itthoni hatóságok nem voltak hajlandóak beleegyezni.
A résztvevők megtekintették a speciális járműveket, illetve a szelektálócsarnokot.