Az oktatási minisztérium tavalyelőtt felmenő rendszerben megkezdte az új tantervek bevezetését, idén a harmadikosoknak kellene az eddigihez képest megváltozott elvárások szerint tanulniuk, de az ehhez igazított tankönyvek csak jövőre készülnek el. Kocsis Annamária éppen ezért fontosnak tartja, hogy részletesen beszéljen a tanítóknak az új szempontokról és azok gyakorlati alkalmazásáról, s a következő hetekben vidékenként megtartja a tantervi ismertetőket. Úgy véli, jó, ha a szülők is tudnak az új elvekről, annál is inkább, mivel jelenleg a harmadikosok a régi tankönyveket használják, és azok nem követik a szóban forgó tantervi elemeket.
Kocsis Annamária szerint az egyik legfontosabb változás, hogy az új tanterv az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a szóbeli kommunikációra. Elmondta, eddig is követelmény volt, hogy a kommunikációt gyakoroltatni kell, de a négy alapkompetenciából – beszéd­értés, beszédprodukció, írásbeli szövegek értése, vagyis olvasás, valamint szövegalkotás, vagyis írás – főként az utóbbi kettőre fektették a hangsúlyt a tanítók. A szakember hangsúlyozza, a pedagógusoknak nagyon sok olyan módszer áll rendelkezésükre, amit a kommunikáció fejlesztésére használni lehet. Az egyetemen sok drámajáték, játékpedagógia, játékmódszertan órájuk van, elő kell venni és használni. „Tegyük félre azt a módszert, hogy ülünk a padban és azzal telik az óra, hogy olvasunk és írunk az olvasottakról. Ez nagyon kényelmes, de nem erre van szükség. Beszéltetni kell a gyermeket, helyzetbe hozni, témához illően drámajátékokkal ráhangolódni.”
Egy másik elv, hogy az irodalmi, a tudományos ismeretterjesztő és dokumentum típusú szövegek mellett nagy teret kell adni a mai gyermekhez közel álló és funkcionális szövegeknek. „Nem csak irodalmi szövegekkel tudjuk közel hozni a gyermekhez az olvasást, hanem olyan történetek szövegbe foglalásával, amit a tanító is megírhat, de nagyon sok jó szerzőnek is vannak ilyen típusú írásai. Zágoni Balázsnak például, aki a gyermekeiről, a hétköznapokról ír, Janikovszky Éva munkái és sok más alkotás. Nem lehet kihagyni egy harmadikos tankönyvből Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét vagy legalább annak két szakaszát, de a gyermek nem érti meg a mondanivalóját addig, amíg valamilyen módon egy másik szöveggel nem hozzuk közel a forradalom fogalmát. Zágoni Balázs Barni és a forradalom című történetében például az első osztályos gyermekek kiharcolják, hogy lehessen görkorcsolyázni az udvaron, egy forradalmat élnek meg, ezt a harmadikosok könnyen megértik.”
A tanfelügyelő hangsúlyozza, nem maradhatnak ki a lírai alkotások sem, de általában minden szöveget úgy kell tálalni az elemiben, hogy az érzelmi hatásra fektessék a hangsúlyt. „Játékkal, beleéléssel, rajzokkal, drámázással megéreztetni a szöveget, semmiképpen ne elemezzük a verset ebben a korban, ne keressük a rímeket, metaforákat.”
Az új tanterv alapján a helyesírást nyelvtani fogalmak nélkül tanítják, a tanfelügyelő szerint azért, mert ezek a  fogalmak nagyon elvontak, gátolják a természetes nyelvhasználatot és szövegértést. „Törekszünk, hogy csak arra mondjunk szabályt, ami nagyon egyértelmű, ahol nincsenek kivételek.”
A nyelvi illem kérdéseire, a nyelvérzék fejlesztésére is hangsúlyt fektet az új tanterv, utóbbi hozzásegíti a gyermeket, hogy könnyebben tanuljon idegen nyelveket. Egy adott mondatot többféleképpen mondunk el, többször. „De ebben a korban még nem tanítjuk, mint eddig, hogy a kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó mondat végére milyen írásjelt teszünk.”
A szakfelügyelő úgy véli, „nagyon nehéz lesz átállni, igényesen kell dolgozni, hogy a legjobbat, a legértékesebbet adjuk a gyermeknek.” Mivel a jelenlegi harmadikosok első osztálytól abban a helyzetben voltak, hogy ők az elsők, akik az új tanterv szerint tanulnak, de még régi tankönyvekből, sokan áldozati nemzedéknek nevezik őket. Kocsis Annamária szerint a sok hiányosság mellett az legalább pozitív, hogy ezek a tantervek valóban az adott korosztálynak megfelelőek és gyakorlati jellegűek.