Legalábbis ez derül ki a Központi Fejlesztési Ügynökség nemrég közzétett összesítéséből, amely részletesen közli a hat támogatási tengely – a városok fenntartható fejlődése, a regionális és helyi szállítási és a szociális infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozások megerősítése, a turizmus fenntartható fejlesztése és promóciója, valamint a tanácsadás –, azon belül a tizenöt intézkedési csomag vonatkozásában elért eredményeket, hiányosságokat.

Lehetőségek
A Regionális Operatív Program keretében Romániának összesen 3,726 milliárd eurós támogatási keretet hagytak jóvá a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusra. Ehhez a nemzeti hozzájárulást 703 millió euróban határozták meg, tehát a program révén összesen 4,437 milliárd eurót lehetett volna felhasználni. Utólag az Európai Bizottság 2013-as döntése alapján további 240 millió euró felhasználását hagyták jóvá, így az uniós költségvetésből származó támogatási összeg önmagában megközelítette a négymilliárd eurót (3,966 milliárd euró).
Ebből a keretösszegből a Központi Régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – 10,9 százalékot osztottak le, az előbb említett utólagos kiegészítés nyomán összesen valamivel több, mint 480 millió eurót lehetett volna felhasználni.
A törvényes időszakban a Központi Régióból 1200 projektet nyújtottak be, az igényelt összeg a keretösszeg mintegy két és félszerese volt, számszerűen 1,217 milliárd euró. Legtöbb projektet a négyes tengelyre, vagyis a regionális és helyi vállalatok fejlesztésére nyújtottak be (704-et), az igényelt összeg meghaladta a 370 millió eurót, ezt követték a szociális infrastruktúra fejlesztését célzó pályázatok (231), a legkevesebbet, 46-ot az úthálózatok fejlesztésére kérték, ám itt az igényelt összeg 380 millió euróra rúgott, hiszen pénzigényes beruházásokról van szó. 120 pályázat érkezett a turisztikai fejlesztések terén, 91 a városok fenntartható fejlesztésére.

Megvalósítások
A Központi Régióban benyújtott pályázatok valamivel több, mint 41,5 százalékát fogadták el, összesen 499 esetben kötöttek finanszírozási szerződést, a legtöbbet, 261-et a vállalkozásfejlesztés terén. A nyertes pályázatok révén igényelt összeg csaknem 600 millió euróra rúgott, ennél közel 200 millió euróval kevesebbet, vagyis 415,17 millió eurót hagytak jóvá, illetve szerződtek le támogatásként.
A támogatási szerződések aláírása azonban nem jelentette azt, hogy minden egyes eurót fel is tudtak használni az arra jogosultak. A regionális adatokból kiderül ugyanis, hogy a nyertes pályázatok mintegy kétharmadát, vagyis csupán 321 projektet sikerült véglegesíteni. 53 szerződést bontottak fel, ebből 46 vállalkozásfejlesztésről szólt. A régióban összesen valamivel több, mint 310 millió eurót tudtak felhasználni és elszámolni a pályázók (ebből 61,27 millió euró, úgynezett előfinanszírozási szerződés), a felhasználási arány 64,52 százalékos, vagyis a megítélt összegből nem kevesebb, mint 170,5 millió eurót nem sikerült hasznosítani. Ez az arány év végéig még némileg módosulhat, hiszen november 20-ig még lehet teljesítéseket kérni, míg az utófinanszírozásos rendszerben az év végéig számlázott összegekre legkésőbb 2016 február végéig lehet kérvényezni a törlesztést.
A fejlesztési ügynökség adatai szerint a felhasznált összegek révén 56 integrált városfejlesztési terv valósult meg, amely több mint 852 ezer lakost érint (ide sorolható Sepsiszentgyörgy központjának rehabilitálása is), összesen 420 kilométer utat javítottak meg, három városban (Csíkszereda, Marosvásárhely és Gyulafehérvár) csaknem 3800 tömbházlakást újítottak fel, 36 szociális központot valósítottak meg, 79 iskolát rehabilitáltak, ez 25 ezer tanulót érint, tizenegy járóbeteg-gondozót, egy megyei kórházat modernizáltak, 90 sürgősségi beavatkozást segítő intézményt, 11 vállalkozói szövetséget támogattak. Ami a vállalkozásokat illeti, 420 mikrovállalkozás kapott támogatást, a turisztikában pedig 32 ingatlan, 10 vendégfogadó egység, 15 szabadidőközpont részesült finanszírozásban. Az ügynökség számításai szerint a támogatások révén összesen 4200 új munkahely létesült.

Egyharmada elveszett
A meghatározott keretösszeg mintegy egyharmada azonban – amint előbb láttuk – felhasználatlanul maradt, s bár a felhasználási arány néhány százalékponttal nagyobb, mint országos szinten, az elemzés a gyenge teljesítmény néhány okát is megnevezi. Ezek között az odaítélési és szerződéskötési folyamatokban tapasztalt késések, a műszaki tervek pontatlansága (a kivitelezési tervek köszönő viszonyban sem voltak a valósággal), az építő-tervező-haszonélvező közötti nézetletérések szerepelnek. De sok esetben a szerződtetett építőcég ment csődbe, az elszámolási okiratokat késve adták be az ügynökségre, és korrupciógyanús ügyletek miatt is indítottak vizsgálatot, ami késleltette a kivitelezést.
Kóros kórházfelújítás
A hat tengely, illetve 15 intézkedési csomag részletes elemzése, valamint össze­hasonlítása is szerepel a jelentésben. Ebből kiderül, hogy a legnagyobb veszteséget a tömbházak energiahatékonyságának növelése terén regisztrálták, itt mindeddig a felhasználási arány csupán 4,17 százalékos, de alig valamivel több mint 10 százalékos az iskolák rehabilitálására szánt összegek felhasználási aránya is. Ugyanakkor a kórház-rehabilitáció és modernizálás tekintetében ez az arány 30 százalékos, ami elsősorban annak tudható be, hogy a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház felújítása, az egyik legnagyobb ilyen projekt megvalósítása jelentős késésben van.
A csaknem százszázalékos felhasználási arány a sürgősségi intézmények kiépítése, a mikrovállalatok támogatása, illetve a programok megvalósítására szánt intézkedési csomagoknál és az operatív programokkal kapcsolatos információszórás, reklámozás terén valósult meg.