Felvidéken szinte minden nagyobb magyarok lakta településen megemlékezéseket tartottak, így Pozsonyban, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Somorján, Párkányban, Rimaszombatban, Rozsnyón, Füleken. Pozsonyban a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét.
A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok helyi választmánya, Magyarország pozsonyi nagykövetsége, valamint a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és a Pozsonyi Casino polgári társulás által szervezett rendezvényre több mint százan látogattak el. Báró Jeszenák Jánosnak, az egyik pozsonyi vértanúnak a síremlékénél mondott beszédében Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete felidézte a pozsonyi vértanúk forradalomban és a szabadságharcban betöltött szerepét. A Magyar Közösség Pártja már vasárnap megtartotta a nemzeti gyásznap alkalmából szervezett központi rendezvényét. A révkomáromi városi művelődési központban tartott megemlékezésen Berényi József, a felvidéki magyar párt elnöke az aradi tizenhármak állhatatosságára és emberi erejére mutatott rá, példának állítva azt a felvidéki magyarok számára.
Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának, felsőházi elnöknek a szobránál tartotta központi megemlékezését. A rendezvény ünnepi szónoka, Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: Arad és 1848–49 szabadságharcának egyik fontos tanulsága, hogy nemzetiségtől, pártállástól, származástól függetlenül összefogott a teljes Kárpát-medence, magyarok és nem magyarok, bárók és polgárok, bácskaiak, beregiek és Ung-vidékiek harcoltak azért, hogy egy független, szuverén Magyarországon élhessenek. Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: A mártírok erőt adnak nekünk mostani küzdelmeinkhez. Mint fogalmazott, a kárpátaljai magyarság most ismét komoly kihívások elé néz: mindenekelőtt helyt kell állnia az október 25-i ukrajnai önkormányzati választásokon.
A délvidéki központi megemlékezést Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál, a vajdasági Eleméren tartották. Szentmisével emlékeztek a város szülöttére abban a templomban, ahol már csak havonta egyszer tartanak katolikus szentmisét, a 4300 fős településen ugyanis már két százalék alá csökkent a magyar lakosság száma, és kevesebb mint egy tucat hívő van. Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: Nekünk ma azt kell eldöntenünk, hogy a senki földjén, a bizonytalanságban vagy pedig szülőföldünkön, érzelmileg és szellemileg a magyar nemzethez kapcsolódva akarunk-e élni. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy az emléktábla mellett hamarosan szobrot is kap a településen Kiss Ernő. Adán vasárnap Damjanich János vezérőrnagy emlékművét koszorúzták meg az emlékezők. Zomborban, Schweidel József szülővárosában hétfőn a Szent Rókus temetőben emlékeztek a szabadságharc katonáira, majd a Magyar Polgári Kaszinóban koszorúzták meg a honvédtábornok emléktábláját. A Lázár Vilmos emlékére állított domborműnél Nagybecskereken a már hagyományosnak számító Légy híve rendületlenül című hangversennyel emlékeztek az aradi vértanúkra hétfőn.
