Nőtt, és remélni lehet, tovább növekszik az önkormányzatok szerepe, bővülnek a lehetőségek, egyre tetemesebbé válnak a pénzforrások, szépen, lassan a romániai társadalom is eljutott oda, hogy község-, város-, megyevezetőink valóban tehetnek, és nem is keveset, azért a közösségért, amely bizalmat szavaz nekik. Természetesen, ezzel párhuzamosan saját érdekeit is jobban érvényesítheti, aki nem közszolgálati szándékkal, de egyéni gyarapodásáért vagy szűkebb csoportok kiszolgálójaként kíván funkcióba jutni. A tét választók és megválasztandók számára egyaránt nagy, s így a küzdelem is hevesnek ígérkezik.

Új helyzet állt elő Sepsiszentgyörgyön is, két potenciális jelölt száll síkra, mondhatjuk, csaknem egyenlő eséllyel. Önkormányzati munkában eddig egyikük sem bizonyított, de politikai, közéleti szerepvállalásuk ismert, mindkettejük esetében van, ami javukra írható, illetve hátrányul szolgál. Szavazók, jelöltek számára egyaránt jó, hogy komoly verseny lesz. Erős jelöltek mérettetnek meg, minden szónak, kijelentésnek, ígéretnek súlya van. Minden bizonnyal a következő másfél-két hónap, a kampány dönti el, ki lesz a város polgármestere. Nagyon fontos azonban, hogy milyen lesz ez a verseny, mennyire szól majd a programokról, tervekről, arról, ki mit akar és tud tenni ezért a városért, illetve mennyire válik piszkossá, személyeskedővé, egymást felszámolóvá a kampány. Az ígéretek egyelőre pozitív hozzáállásról szólnak, de kevés tapasztalatunk van magyar—magyar megmérettetésben, így bármi elképzelhető. Pedig hosszabb távon nagyon súlyos károkat okozhat nem csak a sepsiszentgyörgyieknek, de a székelyföldi, az erdélyi magyarságnak is, ha a legnagyobb magyar többségű erdélyi városban az RMDSZ és az MPP egymást megsemmisítve próbál hatalmon maradni, hatalomra jutni. Az itteni önkormányzatban, de a nagyobb politikában is együtt kell majd működniük, és ez lehetetlenné válik, ha begyógyíthatatlan sebeket ejtenek egymáson. Akkor egyetlen győztese lesz a mostani kampánynak: a románság.