A tanácsülést Antal Árpád polgármester történelmi pillanatnak nevezte, mint mondta, olyan pillanat ez a város életében, amilyenre nem volt előzmény, és amilyenre valószínűleg az elkövetkező években sem lesz lehetőség. Kiemelte, fontosnak tartotta, hogy az Európa kulturális fővárosa cím pályázatának leadásakor Sepsi­szentgyörgy rendelkezzék az önkormányzat által elfogadott kulturális stratégiával is, mely gyakorlatilag ugyanaz, mint amit a pályázatban megfogalmaztak. Kijelentette, büszke a pályázat elkészítésében tanúsított székelyföldi összefogásra, illetve nagyra értékeli a pályázatot elkészítő, többnyire fiatalokból álló csapat munkáját.
Hosszú távú cél a cím elnyerése, de most az első fordulón való túljutás a fontos – mondta a polgármester; ismeretei szerint 12–14 romániai város nyújt be pályázatot, ezekből legalább tizenkettő magasabb rangú, mint Sepsiszentgyörgy, ilyen körülmények között, ha a város pályázata átmegy az első szűrőn (a legújabb tájékoztatás szerint az eredményt nem december 10-én, hanem az azt követő huszonegy napon belül közlik), az már nagy eredmény.
A sepsiszentgyörgyi pályázat erőssége egyébként az, hogy nagyon őszintén olyan kérdésekre próbál válaszokat keresni, melyek ma egész Európát foglalkoztatják: milyen mértékben veszélyezteti a kontinenst, hogyan befolyásolja az európai ember kultúráját a népvándorlás. Ez amúgy nem szándékosan alakult így, hiszen a pályázat alapgondolatának kitalálásakor más volt a geopolitikai helyzet, a kontinenst jelenleg válságba sodró migrációs jelenség még nem volt napirenden.
A pályázat, illetve a város kulturális stratégiája hat tengelyre épül, a művelődési programok mellett számos kulturális jellegű beruházást is tartalmaz.
Antal Árpád az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) új székházának megépítését, az önálló jogi személyiséggel és saját székházzal rendelkező báb­színház létrehozását, valamint az összes kulturális intézmény munkaerejének bővítését hozta fel példaként.
A pályázat elkészítését koordináló Veres-Nagy Tímea ismertette, április óta rengeteg konzultációt tartottak, különféle rendezvényeken népszerűsítették az i2021 programot, mindezeknek köszönhetően ismertsége – és támogatottsága is – rohamosan nőtt. A pályázathoz több mint kétszáz projektötletet kaptak, ezek nagy részét be is építették. A pályázat elkészítéséhez az anyagi támogatást a Bethlen Gábor Alap révén a magyar kormány biztosította, illetve szándéknyilatkozatot is kiadott a magyar miniszterelnökség, mely értelmében, ha Sepsiszentgyörgy megnyeri az Európa kulturális fővárosa címet, társfinanszírozást nyújt a városnak és partnereinek – tette hozzá Antal Árpád. Kiemelte azt is, a kulturális fővárosi cím elsősorban programokról szól (ezek becsült összköltségvetése 37 millió euró), de az infra­strukturális beruházások is jelentősek, a cím birtokában ugyanis jelentős brüsszeli forrásokat lehet lehívni.
A Sepsiszentgyörgy kulturális stratégiájának elfogadásáról szóló tanácsi határozat felvezetésének zárógondolataként Antal Árpád kifejtette, vannak, akik megkérdőjelezik a pályázat fontosságát, szembeállítják azt az infrastrukturális fejlesztésekkel. A kétkedőknek válaszként úgy fogalmazott: mi, magyarok megtanultuk a kommunizmus alatt, hogy csak úgy tudunk túlélni, ha ragaszkodunk kultúránkhoz. Egy-két utca aszfaltozása helyett a kultúrát támogatni megtérülő befektetés – fejtette ki véleményét.
Kételyeket a kulturális stratégiával kapcsolatban az ülésen jelen lévő egyetlen román tanácstag fogalmazott meg, Rodica Pârvan – aki egyébként társai távolmaradását megfutamodásnak tartotta – kifejtette, üdvözli a város pályázási szándékát, de továbbra sem találja meg magát a pályázatban. Megkérdezte, a Sepsiszentgyörgyön élő románságot ki, melyik csoport képviselte a pályázat összeállításában, mert ő bármerre érdeklődött, senkit nem talált, akinek véleményét kikérték volna. De tudja ő nagyon jól, mire megy ki a játék, az „úgynevezett Székelyföld” legitimálását akarják elérni – tette hozzá.
Válaszában Antal Árpád kifejtette, úgy tartja, ünnepi ülésen vesznek részt, ezért nem bocsátkozik vitába, amúgy is elmondta érveit a múlt tanácsülésen. A pályázat előkészítésének folyamatából pedig senkit nem zártak ki, ez a pályázat szelleme ellen is lenne. Kiemelte, a konzultációkon számos román városlakó vett részt, például a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatója is, különben is nyitott folyamat volt, bárki bármikor előállhatott ötletekkel, javaslatokkal. Az előkészítésben számos román fiatal is részt vett – tette hozzá –, s míg tízek, százak hisznek ebben a pályázatban, addig nem számít az, hogy a városi képviselő-testületben vagy más fórumokon politikusok vitatkoznak. A pályázat ugyanis épp a magyarok és románok közti láthatatlan falnak a lerombolásához járulhat hozzá, hiszen a kultúra az az eszköz, amivel emberek, civilizációk közelíthetők egymáshoz – fejtette ki meggyőződését a polgármester. Ezt követően Rodica Pârvan az eddigi felszólalásaitól eltérő, sokkal szelídebb hangnemben folytatta: nem ellenzője a pályázatnak, sőt, támogatja azt, ellenben továbbra is vannak fenntartásai, melyeket az idő vagy megcáfol, vagy nem. Hozzáfűzte: elvárta volna, hogy a városi önkormányzat három és fél román képviselőjét vagy a megyei tanács négy román képviselőjét külön megkérdezzék. A vita lezárásaként Antal Árpád leszögezte, a pályázat elkészítésébe elsősorban a kultúra területén tevékenykedőket vonták be, ugyanis ez kulturális pályázat, szerepe benne a politikumnak annyi, hogy a siker érdekében az eszközöket rendelkezésre bocsássa.
A határozattervezetet minden jelen lévő képviselő megszavazta.
Ám vannak olyanok, akik nem amiatt ellenzik ezt a történetet, hogy a kultúrára áldozás helyett utakat kellene építeni – vezette fel a következő napirendi pontot Antal Árpád. Az történt ugyanis, hogy a prefektus múlt héten jelezte a megyei tanácsnak, nem ért egyet azzal a határozatával, melyben jóváhagyták, hogy a Kovászna Megyei Kulturális Központ belépjen a Terra Siculorum 2021 Egyesületbe. Ha a megyei tanács határozatát a prefektus megsemmisíti, a városi tanácsnak ugyanebben az ügyben hozott határozata is érvénytelenné válik, így a város pályázatát támogatni hivatott egyesület nem jöhet létre. Az is jelzi, mennyire fontos a pályázat, ha „egy bizonyos irányból” támadják azt – mondta a polgármester. De a fennvaló segített bennünket – folytatta –, a megyei tanács pénteken ülésezett, és a prefektus által megtámadni szándékozott határozatát visszavonta, illetve más formában fogadta el, hasonlóképp kell cselekednie a városi tanácsnak is – erről szólt az előterjesztett határozattervezet, melyet Rodica Pârvan tartózkodása mellett elfogadott a testület.