Történelmi kulturális kalandparkká kívánja alakítani új tulajdonosa a gyalui várkastélyt és a hozzá tartozó kastélykertet. Gyalu Kolozsvártól 16 kilométerre, három néprajzi egység: Kalotaszeg, Mócvidék és Mezőség találkozásánál fekszik.
Gergely Balázs régész-történész, a kastélyt birtokló Traditio Transylvanica Alapítvány igazgatója (aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke) az elmúlt hétvégén megtartott Várkert fesztiválon közölte, ez első alkalommal tulajdonképpen a hely alkalmasságát, kapacitását tesztelték. Kiemelte, hogy a kastély és környéke Erdély történetének keresztmetszetét nyújtja: dombján őskori település állt, a római korban itt épült a legjelentősebb erdélyi castrum, a domb alatt Árpád-kori temetőt tártak fel, a kastélyhoz történelmi események kötődnek. Hozzátette, a 20. századig a várkastélyok szerepe az volt, hogy ne engedjenek be mindenkit, aki be akar jönni. Most a falak azért újulnak meg, hogy mindenki bejöhessen.
Nagy Elek, a kastélyt tavaly megvásárló üzletember elmondta, hogy a birtokot az általa létrehozott Traditio Transylvanica Alapítványnak adományozta, és olyan intézményrendszert szeretne kiépíteni benne, amely a kultúrák találkozását teszi lehetővé. Hozzátette: erre teremt lehetőséget a 15. században épült várkastély, Erdély egyik legnagyobb, magántulajdonban levő rezidenciájának fekvése. Az üzletember úgy vélte, a kultúra által a gyakran egymással párhuzamos világokban élő erdélyi románok és magyarok jobban megismerhetik egymást. A tulajdonos európai uniós források bevonásával próbálja felújítani a mintegy hatvantermes kastélyt, ha ez nem sikerül, akkor is folytatódik a kastélyfelújítás, de sokkal lassabb ütemben.
Barcsay Tamás, a kastély előző tulajdonosa elmondta, hogy a 2012-es visszaszolgáltatás után nehéz szívvel hozta meg a döntést, hogy eladja az örökséget, de belátta, hogy családja képtelen lenne a helyreállítási és fenntartási költségek fedezésére, és csak így mentheti meg az épületet.
A négyzet alakú, négy sarokbástyás várkastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hosszas pereskedés után vehette birtokba örökségét 2012 szeptemberében.
A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy-család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, Magyarország pedig három részre szakadt.
